Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Krónika

számolt be (Lásd például: Slováci v Bulharsku. Bratislava 1994). Ezeket követően távolab­bi utakra is vállalkozott, s tanulmányozta az Argentínában, majd az Egyesült Államokban élő szlovák diaszpórák életét. A pampák vidékén élő szlovák csoporthoz személyes szálak, rokoni kapcsolatok fűzik, ami előnyt jelentett az ottani szlovák közösségek életének leírá­sában, történetének, akkulturációjának, etnokulturális idomulásának feltárásában. Ezt a vál­lalkozást örökítette meg egyik kiváló, könyv méretű közösségtanulmánya (Slováci v argen­tínskom Chacu. Historický a etnokultúrny vývin pestovateľov bavlny. Bratislava 2002). Még intézeti éveiben kezdeményezte a Hont vármegye északi részein folyó néprajzi kutatást. Az általa szerkesztett vaskos tanulmánykötetben (Hont. Tradícije ľudovej kultúry. Martin 1988) a népi építészet és lakáskultúra nagy fejezetét dolgozta ki. 1985-ben publi­kálta Alsó- és Felső-Boca lakáskultúrájáról első jelentős tanulmányát (Zborník SNM, Etnografia 26. Martin), s e nyaralóhelyéül, vidéki otthonául választott faluról, annak kö­zösségi életéről, hagyományos anyagi kultúrájáról nemrégiben már egy gazdagon doku­mentált lokális néprajzi monográfiát is megjelentetett (Vyšná a Nižná Boca. Vlastivedná monografia. Bratislava 2004). Döntően saját terepmunkára, fényképfelvételeire és műsza­ki felvételeire alapozott népi építészeti tanulmányait betetőzte egy angol nyelven kiadott kötet (Folk Architecture in Slovakia. Bratislava, 1998). Ez a kötet Európa népi építészeti örökségének feltárásához is fontos hozzájárulás és nyomdai kivitele folytán is egyik ék­köve a szlovák néprajzi könyvkiadásnak. Számunkra fontos forrásmunka, hiszen gazdag és eredeti anyagot mutat be Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeiről, településeiről. Említést érdemel, hogy tekintettel van magyar szerzők (pl. Bakó Ferenc, Balassa M. Iván, Filep Antal, Szabó István) műveire, s nélkülözhetetlen anyagot közöl a Magas-Felföld népi épí­tészetének történeti értékű objektumairól. Ján Botík kutatási területe az 1980-90-es években tovább bővült, s egyre többet fog­lalkozott Szlovákia néptörténetével, az ország nemzeti, etnikai közösségeinek hagyomá­nyos kultúrájával, az etnicitás elméleti kérdéseivel és fogalomtárával. 1991-2005 között a horvát kultúra és a határon túli szlovákok kutatásának dokumentációs központját vezette a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumában Pozsonyban. Fogalommagyarázatait kezdetben konferenciákon, később egyetemi oktatóként adta elő. Előbb, az 1990-es évek­ben a pozsonyi egyetem néprajzi intézetének docense, majd 2001-ben az újonnan alapí­tott nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Néprajzi Tanszékének professzora lett. Evek óta ott tartja sikeres kurzusait Szlovákia népességének etnikai térszerkezetéről, etnikai képé­nek történeti változásáról, folyamatos alakulásának szakaszairól. Az utóbbi évtizedben két jeles monográfiát szentelt ennek a tematikának. Egyik a régen érlelődő könyv a szlováki­ai horvátok településeiről, kolonizációjáról, néphagyományainak és identitásának sajátos vonásairól (Slovenskí Chorváti. Etnokultúrny vývin z pohľadu spoločenskovedných poz­natkov. Bratislava 2001). A kötet elemzi a horvát nemzeti közösség társadalmi tagoltsá­gát a rendi korszakban, behatóan foglalkozik a nyelvváltozatok kérdésével. Az anyagi kul­túra és a társadalmi szerkezet bemutatása után bő teret szentel a társadalmi és a naptári, ünnepi szokások, a szövegfolklór, sőt a zenefolklór helyi jellegzetességeinek is. A könyv belső borítóján egy Magyarországon számon sem tartott színes nyomat látható 1850-ből, rajta Pozsony vidéki magyar és horvát pár népviseletben. A magyar férfi bőgatyában, a horvát nő abronicával (vízhordó rúddal) a vállán. A meglepően gazdag bibliográfia ma­gyar nyelven megjelent tételeket is tartalmaz - Acsádytól Vargyas Lajosig -, s jól tükrö­zi a szerző két évtizedes munkásságát e tárgyban. Végül szólni kell Ján Botík professzor legutóbb megjelent könyvéről is (Etnická his­tória Slovenska. K problematike etnicity, etnickej identity, multietnického Slovenska a 254

Next

/
Thumbnails
Contents