Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
világról, életfelfogásról. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy Száraz Miklós György könyve elsó'dlegesen az előítéletek leépítését, és a romákat szolgálja, s mindezt úgy teszi, hogy nem rágja a szánkba a sokat hangoztatott előítéleteket, az elzárkózást, a kölcsönös bizalmatlanságot, a tudatlanságot és félelmet. A könyv felépítése, gazdag fotóanyaggal illusztrálva a következő: az előszót és a bevezetést a cigány nyelvek taglalása követi, majd a cigányság homályos vándorútját mutatja be Indiából, Perzsián át Bizáncig. A Kalandozók fejezetét a Cigány himnuszból vett idézettel indítja: Egész világ ellenségünk, Űzött tolvajokként élünk. Nem loptunk mi csak egy szeget Jézus vérző tenyeréből. Isten könyörülj meg nekünk, Ne szenvedjen tovább népünk, Megátkoztál, meg is vertél. Örök csavargóvá tettél. A következőkben a romákkal kapcsolatos előítéleteket tárgyalja. A Rabszolgaság földjén című rész a havasalföldi és moldvai cigányok életéről szól, valamint foglakozik a blakhokkal, vlahokkal, oláhokkal, és a cigánytörvényekkel egészen a felszabadulásukig. A magyarországi romákon kívül a spanyolországiakat, és a Franciaországban élőket is bemutatja. Majd a regényírók romantikus, nemes vadember alakját próbálja megcáfolni, illetve ezzel kapcsolatban útbaigazítani az olvasót. Ezután a történelmi cigányság idejéből átlép a modem időkbe, ahol a ciganológia alapjait írja le, és a korabeli cigányösszeírások adatait hozza. A Porrajmos (Az elemésztés) című fejezetben a fajbiológia és a Holokauszt fájó tragédiáit adja közre. A következő, Napjainkig című részben a cigányság szocializmus alatti helyzetét mondja el, a fekete igazolványt és az erőszakos asszimilációs törekvéseket mutatja be, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényeket elemzi. A romák életmódját három fejezetben is tárgyalja, ezekben foglalkozik mozgékonyságukkal, szabadságvágyukkal, a cigány bírósággal (kris), a szegénységgel, a munkavégzéssel, a gyermekneveléssel és a mintaadás, mintakövetés, iskoláztatás problematikájával. A befejezés előtt utolsó fejezet a cigány muzsikát követi nyomon a régmúlttól, egészen napjainkig. A kötet hoz ugyan felhasznált és ajánlott irodalmat, viszont nincs jegyzetelve, ezért sem fogadható el tudományos műként. Ellenben valószínűleg nem is ez volt az író célja. Sokkal inkább az, hogy egyszerre mutassa be a romák világát belülről, és a különbségek rendszereként, kívülről is. Véleményem szerint ez sikerült is a szerzőnek. Veres Emese-Gyöngyvér szerk.: Evangélikus múltunk - evangélikus jelenünk. Budapest: ELTE Folklore Tanszék és a Magyarországi Evangélikus Egyház Néprajzi Munkacsoportja 2005, 288 p. /Vallási Néprajz 12./ISBN 96-346373-61. VERES Emese-Gyöngyvér szerk.: Tanulmánykötet. Budapest: A Magyarországi Evangélikus Egyház Néprajzi Munkacsoportja - ELTE Folklore Tanszék - MTA-ELTE Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport 2006, 165 p. ISBN 963 562 021 Ö Liszka József Ahhoz képest, hogy a magyarországi evangélikusok néprajzi kutatását talán az összes vallási felekezet közt (a magyar római és görög katolikus, a református vagy a zsidó 236
