Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Tanulmányok - Scharfe, Martin: "Árpádházi Szent Erzsébet és lelkiatyja, Marburgi Konrád, 1230." Nyomozások és feltételezések a kép keletkezési körülményei illetően
A motívumkeresés kezdete (az első négy értelmezési réteg) Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy a berlini minisztérium milyen közönyösen járt el a sértődött egyetemi tanáccsal szemben. Szinte már megalázó, ahogy a minisztérium először kikéri az egyetem képekkel kapcsolatos véleményét, elképzeléseit, terveit, majd a végén minden indoklás nélkül ezeknek a terveknek csak egy töredékét veszi figyelembe, sőt a koncepciót több helyen alapjaiban is megváltoztatja. A kurátor egyik hűvös hangvételű megjegyzésében kifejti, hogy az egyetemnek „nincs semmiféle beleszólási joga, hiszen nem ő a munkaadó fél”. Mindez jó időre elmérgesiti a marburgiak és a minisztérium közti viszonyt. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy az egyetemi tanács kifogásai és állandó kritikája szinte kizárólag az Erzsébetet ábrázoló képre, pontosabban a szentasszony alakjára vonatkozott, a sorozat többi képéről, ha esetleg lett is volna rá ok, alig esett szó. A kép elemzésekor a lokális jellegű, kifejezetten hesseni motívumokra is érdemes odafigyelnünk — ezt tekinthetjük a második jelentésrétegnek. Közismert, miszerint a 19. században egyre hangsúlyosabbá válik az európai uralkodóházak politikai-ideológiai legitimációja. A Zsófia-mondakör (a korábbiakban már utaltunk rá), valamint a Szent Erzsébet-legendák is mind a 19. század alkotásai. Erzsébet személyében tehát a hesseni uralkodóház első nőalakját, a hesseni identitáshoz kötődő egyik fontos kulcsszereplőjét láthatjuk a festményen szégyenteljes, kiszolgáltatott pózban a kortársak és az utókor számára is megörökítve. Hasonlóan vélekedhetett a kurátor is, hiszen egyik levelében kifejtette, hogy tanácsos lenne átfesteni a képet és a tartománygrófné alakjának „több fejedelmi vonást kölcsönözni”. Az utóbbihoz szorosan kapcsolódik a harmadik lehetséges értelmezésréteg, amelynek hosszasabb boncolgatása során több kényes pontra is rátapinthatunk. Itt elsősorban Erzsébet életének közismert és meghatározó elemére, a szentasszony karitatív tevékenységére gondolok, amelynek köszönhetően később a protestánsok is elfogadható történelmi alakként tekintettek Erzsébetre. Janssen festményén azonban éppen Erzsébet önfeláldozó tevékenységét akadályozzák: Konrád Erzsébetet munkája, a betegek ápolása közben fényűi meg. Az egyetemi tanács tiltakozó levelében a következőket olvashatjuk: „Elképzelésünk szerint Erzsébetnek, a fejedelemasszonynak, aki szülei és férje által Európa legősibb dinasztiáinak tagja, akit a Hesseni uralkodóház ősanyjaként tartunk számon, önfeláldozó, nemes lelkű fejedelemasszonyként kellett volna megjelennie a képen, aki életét a betegek és idősek ápolásának szentelte”. A kurátor levelében utalt a festmény szimbólum- és példakép-szerepére is, különös tekintettel a betegápoló intézményekre, elsősorban a Szent- Erzsébet-egyletekre, a marburgit külön is kiemelve. Erzsébet, a szentasszony alakja a 19. század második felében - sajátos módon protestáns körökben is - közkedvelt lehetett, mivel a karitász-eszme (az eszme szót mindenképpen ki szeretném hangsúlyozni) egyfajta bizalomkeltő ellenpólust képviselhetett az akkoriban egyre inkább kiéleződő osztályellentéteknek és társadalmi-politikai feszültségekkel szemben. Janssen képének első változata többek között ezt a koncepciót is sértette. A felháborodás okainak latolgatásánál egy újabb, a negyedik értelmezési szinthez jutunk. Ennek kiindulópontja a betegség, illetve a betegség képi megjelenítése egy nyilvános, reprezentatív helyen. Az egyetemi tanács kifogásai között az is szerepelt, hogy egy kórházterem „részletes ábrázolása nem illik egy diszterem falára...”. Egy korai megjegyzésében maga a kurátor is ezt a nézetet képviselte, hiszen először a kép teljes átfestését javasolta („a jelenet áthelyezése a barátságtalan kórteremből egy kápolnába”). De vajon miért volt a kórház látványa kellemetlen, miért nem nézték jó szemmel még egy történel-22
