Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Közlemények - Csiszár Attila: "Gyermekkori mulatságok". Gyermekvilág Komáromban a 19. század közepén
rajzoltam, hanem azon töprengtem, hogy hol és mimódon juthatok én festékhez. Erősen bíztam, hogy én tudnék pingálni, ha festékem volna. (...) Minden kép, akármilyen gyarló fametszet, vagy színes másolás volt, érdekelt. A Bucsánszky-féle kalendáriumot senki a családban annyiszor nem vette kézbe, mint én, persze nem az időjóslatok, hanem a képek miatt. Különösen hosszasan nézegettem a hónapok czimképeit. Most is élénken emlékszem ezen képeknek még egyes alakjaira is. (...) Most már nem emlékszem, hogyan jutottam egyszer két hatoshoz; azonnal mentem a »Vörös rákba« (a legelső fűszerkereskedés volt Komáromban). Czimtábláján nagy betűkkel ki volt írva: fűszer, anyag és festékkereskedés. Szívszorongva léptem be és kértem egy iskátula festéket. Mindjárt azt kérdezték mennyi pénzed van fiam? Hogy aztán tisztában voltak gyenge vásárló erőmmel, elém tettek egy vékony kis iskátulát, s azt mondták, hogy ennek különben 25 kr. lenne az ára, — no a többit majd meghozod. Örömmel kaptam fel a pultról a festékes dobozt és csak az utczán mertem felnyitni. Volt benne 12 darab festék és két ecset. Még az nap ki akartam próbálni a szinhatást és a falról leakasztottam az »őszt«. A lehető legkomiszabb fametszet volt színezve. Elkezdtem rajzolni közönséges irópapirra. Úgy emlékszem, hogy könnyen ment, csakhogy mindent szolgailag utánoztam, azt hittem, mind az hozzátartozik a lényeghez. Alig vártam, hogy a festésre kerüljön a sor; a kezdet azonban nem volt biztató, mert a festék nehezen oldódott és halovány volt. Mindegy megcsináltam az első festett képet. Utána a többi évszakot is. (...) Persze nagyon gyarló kísérletek voltak mindezek, hiszen maga a minta is csak gyenge dilettáns munka volt, de hát jobbat én addig az én ismeretségem körében nem kaphattam. Ez volt az egyedüli, igaz és erős szenvedélyem, mely elkísért egy életen át. És ha Magyarországon lett volna egy mester - úgy mint hajdan Olaszországban elég - bizonyára beálltam volna hozzá festéktörő inasnak, csakhogy meg legyen a reménységem, hogy egykor én is testestől-lelkestől ennek a mesterségnek élek. Irodalom Bakos József 1953 Mátyusjoldi gyermekjátékuk. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kiss Áron 1891 Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Budapest. Küllős Imola 1988 Igaz történet, élettörténet, önéletrajz. In Magyar Néprajz V. Budapest: Akadémiai Kiadó, 251-266. p. Tóth Béla 1906 Szálló igék lexikona. Budapest. Ujváry Zoltán 1995 A gyermekjáték kutatásról. In Gyermekvilág a régi magyar falun. /-//. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 50. Szerk: T. Bereezki Ibolya. Szolnok, 7-14. P-200
