Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Közlemények - Baranyovics Borisz: "…ha megyek az utcán, és itt a nevem, ott nevem… érted, nem?" Egy párkányi graffitis csoport kultúrájának vizsgálata
ban történhettek ezek a dolgok. Felutaztam Pozsonyba is, ahol a Lafranconi hídnál volt a Hall of Fame (a legjobb graffitik fala), amit lefényképeztem. Nagyobb hip—hop koncertek előtt itt voltak jamek, de soha nem volt legális, itt mindig igazoltattak a zsaruk. Hát próbálkoztam. Együttesneveket irkáltam papírra. Itt-ott megvastagítottam őket, egymás mellé, mögé helyeztem a betűket. Kialakult. Meg persze figyeltem minden apró taget, jelet, hogy ki mit ír Párkányban. ” DIÓK: ,,Pop Life magazin, legál fal Szentendrén, meg talán a környezet. Mindenki máshogy jutott hozzá. Prága volt a fő dolog, azt figyeltük, meg a csehszlovák szcénát. FISH pedig elküldte a graffiti szabályait és egypár cikket. Aztán minden jött magától, 1999-ben részt vettünk Break Cup-on Krupinában (Korpona), ismerkedtünk pozsonyi writerekkal. De akkor már festettünk. ” KID 16: „Pop Lifeból, utazások alkalmával a látottakból merítettem és a suliban, amikor csak időm volt, vagy ha valami éppen nem érdekelt, akkor skeccseltem. ” 2. Kiföl tanultál festeni? KID 16: „ Konkrét ember sajnos nem volt, bár jó lett volna. Festeni magam tanulok, még mindig. Egv-két tanáccsal azért ellátott az idősebb generáció... de ők már abbahagyták... mi lettünk a nextgeneration. És szerencsére most is akad utánpótlás. ’’ BROK: „Nem volt senki, aki megmutatta volna hogy csináljam. ” DIÓK: „Nem volt senki. Mi egymástól tanultunk. Leültünk a szoba közepére NISKkel és órákig rajzoltunk, másoltunk, gyakoroltunk. Majd megmutattuk egymásnak. ” 3. Ki az abszolút writer a szemedben? BROK: „Akik azt írják fel a falra egy festékkel, hogy SZERETLEK JULI, na azok nem writerek. Ki kell színezni a dolgokat. Aki csak egy hányást csinál oda, az nem graffitis. ” DIÓK: „Nehéz kérdés, sok mindenkit, akinek van stílusa, nem tudom elmagyarázni. Látni a tagból, pieceböl, stb., hogy az a valaki toy vagy nem... de akiket igazán elismerek, azok például azok az emberek, akik akkor kezdtek mikor mi, és mindig nyomják, globálban gondolom, például a MUTANTS Pozsonyban. Akkor kezdték, amikor mi, ők most több éve itt főnökösködnek... és mostanáig tudom figyelni az útjukat... de ez tényleg nehéz kérdés... Kit ismersz el? Tudom, hogy ha konkrétan Párkányra szabom a választ, akkor a KOKSot ismerem el, de nem mint writert, hanem mint ügyes gyereket, aki brut graffitis lenne, ha foglalkozna vele... és ha ebbe invesztálná a pénzt...ha az új generációt nézzük... Amúgy tetszik a pozsonyi style meg a prágai style 2000-ig, most már nagyon nem... ” KID 16: „Úgy érzem nincs jogom megítélni, de egyébként is, ezt mindenki döntse e! maga. Az tuti, hogyha valaki fest egy szépet, azt örömmel megcsodálom, legyen az bárki. ” 4. Kit tekintesz a munkád közösségének, kiknek szánod a müveidet? DIÓK + NISK: „Ha pozitívan néző közönséget vesszük, akkor Párkány fiatalabb generációját vettem akkor, amikor festettem, meg főleg azokat az embereket akik tudják mi van kiírva, meg belelátnak, de amúgy meg talán igazság szerint jobban örültem ha felb...m valami okoskodó intoleráns embert a müvemmel (nem magánterületen, házon, hanem állami tulajdonú épületekre gondolok) ...és elgondolkodott rajta, hogy mi a szar ez itt, eltörném a kezét annak, aki csinálta. Szóval az volt a jó érzés, hogy csináltam valamit, amire az emberek reagáltak, mindegy hogyan, és diktáltunk a házak sztereotipikus falain... Abban az időben eléggé fel voltak háborodva az emberek, nem is a felháborítás volt a cél, hanem érdekes volt figyelni a reakciókat, és jó volt tudni, hogy nem csinálnak ve169
