Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Tanulmányok - Scharfe, Martin: "Árpádházi Szent Erzsébet és lelkiatyja, Marburgi Konrád, 1230." Nyomozások és feltételezések a kép keletkezési körülményei illetően

szévé válik. A kolostor helyére az egyetem építőmesterének, annak a Karl Schäfernek (1844—1908) az új épülete került, akinek nevéhez a marburgi favázas házak első nagy felújítási hulláma is kötődik. Az egyetem dísztermét is magában foglaló épület 1890-re készült el. Marburg legszebb profán épületévé válik, amint azt a várost bemutató útikalauzok emlitik: „fehér homokkőből” épült, a falak tehát keletkezésük idején jóval világosabbak lehettek, mint ma (Schneider 1907, 47).

A marburgi egyetem építés alatt lévő új épületegyüttese a Lahnon átívelő weidenhauseni híd felöl. A régi kolostorépület egy része még áll. Fiege-Hillebrecht felvétele, 1879/87. Bildarchiv Foto Marburg Nr. 405 528

Mindemellett fontos utalnunk a kisvárosi jellegre is, s ugyanakkor figyelemre méltó az átépítés idején szem előtt tartott modernitás-igény, valamint a kész épület kora gótikus külseje (vö. Schneider 1907) közötti ellentét is. Az újonnan felavatott díszterem falain eredetileg festett omamentumok, valamint az egyetem alapítójának, és a két Vilmos császárnak a portréja volt látható. A döntés, hogy a terem falait történelmi témájú festménysorozat díszítse, csak később született meg.

12