Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: Út menti halálhelyjelek Dél-Szlovákiában. Tipológia, funkció, kultusz

Szent Kristóf nevét viselő vendéglő (Koliba u Sv. Krištofa) mellett 2009-ben már ötödik alkalommal áldották meg a gépjárműveket és utasaikat.“ Pozsonyligetfalu görögkatolikus püspöke 2009-ben a szentmise után megáldotta a hívek autóit.68 69 Egy autószentelésről a Remény című szlovákiai magyar katolikus hetilap is tudósított: „Egyházunk július 24-én emlékezik meg Szent Kristóf vértanúról, aki az utasok és autóvezetők védőszentje. Ez alkalommal a bábindali egyházközségben Pintér Bene­dek Mihály OPraem atya megáldotta a hívők gépkocsijait. (...) Szent Kristóf vérta­nú legyen híveinek útikalauza, hogy biztonságosan közlekedjünk és utainkon tisz­teletben tartsuk a magunk és embertársaink életét.”70 3.12. Megemlékezések a baleset áldozatairól a sajtóban A sajtóban olvasható gyászjelentések mellett egyre gyakrabban jelennek meg megemléke­zések az elhunytak halálának évfordulóján, gyakran 5, 10. vagy 20, esetleg 25. évfordu­lóról is. A megemlékező szöveggel együtt sokszor közzéteszik az elhunyt fényképét, va­lamilyen versrészlettel együtt. Ez utóbbiak gyakran sírversek, illetve több sírvers, illetve sírversrészlet összevonásával készült rímek, esetleg a családtagok maguk írják ezeket. Az elhunytakra történő megemlékezések a nyomtatott sajtóban egyre nagyobb teret hódítanak. Az itt olvasható versek, szövegek már nagyon sokszor az ugyanabban az újságban meg­jelent szövegek variánsai, átköltései, illetve aktualizált változatai. Természetesen ezek kö­zött olyanok is vannak, amelyek a halálos közúti balesetek áldozatairól emlékeznek meg a tragikus halál évfordulóján. Hogy ilyen elhunyt személyről van szó, a halál tragikus vol­tára való utalásból következtethetünk, azonban arra is van példa, hogy a halál okát, kö­rülményeit nem sejtetik a szövegben. Egy 2006-ban halálos balesetet szenvedett fiú, Ko­vács János (becenevén Kovi)71 halálának első évfordulóján az elhunyt fényképével együtt az Új Szó hasábjain a következő vers és szöveg jelent meg: Hozzád már csak a temetőbe mehetünk, virágot csak a sírodra lehetünk. Könnycsepp gördül végig az arcunkon, ez azért van, mert hiányzol nagyon. Szomorú szívvel emlékezünk július 25-én, halálának 1. évfordulóján KOVÁCS JÁNOSRA (Kovi) Emlékét örökké szívükben őrző szerettei. (Új Szó 2007. július 25., 17) A halál második évfordulóján közölt vers sem utal a balesetre, hanem az elhunyt nevé­ben szól az élőkhöz: 68 www.bystrica.sme.sk (2009.8. 1.) 69 www.grkatba.sk (2009.8.1) 70 Sranko Dániel: Szent Kristóf, az utasok védőszentje. Remény 2009. augusztus 16., 15. p. 71 Az elhunyt fiú halálhelyjelét az a fa képezi, amelynél a baleset történt, Somorja és Bacsfa közötti közút mellett. A fán egy képkeretben ma is látható a fényképe (már harmadszor cserélték ki), s a fa törzsére kü­lönféle tárgyakat, koszorúkat és virágokat is erősítettek, a tövében, pedig mécsesek találhatók. 101

Next

/
Thumbnails
Contents