Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: Út menti halálhelyjelek Dél-Szlovákiában. Tipológia, funkció, kultusz

es autópálya Brünnből Jihlava felé vezető szakaszán található Kilenc kereszt nevet viselő autós pihenőhöz fűződik. A sok megmagyarázhatatlan balesetet az említett hely közelében található Kilenc kereszt nevű, kilenc keresztből álló szakrális kisemlékcsoporthoz kapcsolódó történetben szereplő meggyilkolt menyasszony alakjához kötik. Amikor megjelenik az autópályán, a gépkocsivezetők elveszítik uralmukat a kormány fölött. Terjed az a történet is, miszerint egy denevérszeríí ember jelenik meg az autópályán, majd keresztülsuhan az autón, amiben annyira lehűl ilyenkor a levegő, hogy lebénítja az autó vezetőjét.61

3.11. A járművezetők patrónusa - Szent Kristóf kultusza

A hiedelem szerint, aki meglátja Szent Kristófot képét, azt minden baj, minden veszedelem elkerüli, s aznap nem halhat meg felkészületlenül.62 Ezért festették a kis Jézust vállán vivő Kristóf, az úton lévők védőszentjének hatalmas alakját elsősorban a templomok és középületek külső falára, hogy mindenki számára már messziről látható legyen. A középkor egyik legkedveltebb védőszentje Nyugat-Európában az autóforgalom növekedésével újra ismertté vált, a gépjárművezetők körében kultusza egyre terjed. Ám nem csupán a katolikusok, illetve vallásosak körében, hanem egyfajta ökumenikus, valláson felüli patrónussá vált. A Szent Kristófot ábrázoló, amulettként funkcionáló érmeket, plaketteket ott láthatjuk nagyon sok gépkocsi, vagy motorkerékpár műszerfalán, vagy a kulcstartókon. Minden gépjánnűvezető és utas arra vágyik, hogy járművét balesetmentesen vezethesse, s ne legyen szenvedő áldozata egy másik, felelőtlenül közlekedő gépjárművezető által okozott, sokszor halálos kimenetelű balesetnek. Szent Kristóf-ábrázolások a veszélyes útszakaszokon a leggyakoribbak, nem véletlen tehát, hogy például az osztrák-olasz határon, a Brenner hágón keresztül vezető autópálya mellett épített Európa-kápolna (Europakapelle) külső falára 1964-ben egy nagyméretű modern Szent Kristóf-ábrázolás került. A különféle veszélyektől, rontástól megvédő amuletteknek, kabala-tárgyaknak a történelem során az emberek rangtól, kortól és nemtől függetlenül mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak, s így szinte természetes, hogy Szent Kristófot ábrázoló kabala-jellegű tárgyaknak, kis szentképeket nem csupán a vallásos, hívő emberek vásárolják, hanem mások is. Kovács Ákos kutatásaiból tudjuk, hogy a magyar katolikus egyház 1945 előtt szorgalmazta a Szent Kristóf-kultusz elterjedését, de ennek ellenére az említett időszakban mégsem vált népi szentté (Szövérffy 1943; Liszka 2000, 143-148; Kovács 2006, 195-229). Az 1989-es rendszerváltás után azonban már Magyarországon is tanúi lehetünk a Szent Kristóf-kultusz ter61 A Kilenc kereszt történetét, valamint a hozzá kapcsolódó, az autópályán történt gyakori balesetek magyarázataként született, s a világhálón is terjedő újkeletű mondákról lásd: L. Juhász 2009a.

62 Szent Kristóf valódi létezése történetileg nincs alátámasztva, s életrajzának is több változata ismeretes. Számos történet, legenda terjedt el róla, s ezek töredéke a mesékbe is bekerült. Kultusza Bizáncból terjedt el az európai kultúrkörbe s az egyik legismertebb legenda szerint Kis-Azsiában 250 körül Decius császár idején halt vértanúhalált. Ekkor végeztek ki egy Reprebusnak nevezett hatalmas növésű, robusztus férfit, aki a keresztségben a Christophoros nevet kapta, melynek jelentése Krisztus-vivő, Krisztus-hordozó, s feladata a hit hordozása, terjesztése volt. Egy remete tanácsára a folyó mellett kunyhót épített, s innen hordta át az embereket vállán a túlsó partra, így akarta Jézust szolgálni. Egy alkalommal, amikor egy kis gyereket vitt a vállán, az egyre nehezebb lett, majdnem összeroskadt alatta. Kiderült, hogy a kisgyerek nem más, mint Jézus, aki a világ valamennyi terhét a vállán hordja, ezért lett ilyen nehéz Christophos terhe is. Vértanúhalála előtt azért imádkozott Istenhez, hogy mindenkit hallgasson meg, akik őhozzá könyörögnek. Innen ered a hiedelem, hogy aki meglátja Szent Kristóf képét, azt semmi baj nem érheti, aznap nem halhat meg. Az egyház július 25-re tette Szent Kristóf ünnepét. A középkorban ő volt a legközkedveltebb szent, korabeli adatok szerint mintegy háromezer kultuszhely kötődött nevéhez.

99