Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Könyvismertetések, annotációk
Scharfe elsősorban a kultúra keletkezési körülményeinek ismeretében véli a kultúra lényegének a megragadhatóságát. Menschenwerk — vetíti előre a választ a könyv címe, ami "emberi művet" jelent a szó legtágabb értelmében. A magas és "alsóbbrendű" művészetek iránt ugyanúgy érdeklődést mutat, mint a nyelv, az építészet, a szokások, viselkedési normák, a félelem és erőszak, a természettel szemben kialakított viszony stb. iránt. Visszajutottunk ezzel a tylori definícióhoz? Ezt az utóbbi kérdést viszont ne ez a recenzió döntse el. Martin Scharfe gondolatébresztő, olykor vitára sarkalló, de mindenképpen előremutató könyvének egy magyar fordítása ellenben a mi elméleti érzékenységünkre (érzéketlenségünkre?) is jótékony hatást gyakorolhatna... Manfred Seifert - Winfried Helm (Hg.): Recht und Religion im Alltagsleben. Perspektiven der Kulturforschung. Festschrift für Walter Hartinger zum 65. Geburtstag. Passau: Dietmar Klinger Verlag 2005, 462. p. ill. /Neue Veröffentlichungen des Instituts für Ostbairische Heimatforschung der Universität Passau. Band 56./ L. Juhász Ilona Walter Hartinger professzor, a Passaui Egyetem Néprajzi Tanszékének megalapítója és nyugdíjba vonulásáig vezetője 2005-ben töltötte be 65. életévét. Elénk kapcsolatokat ápolt a kelet-európai kollégákkal, akár úgy is mondhatjuk, hogy Passau egyféle ablak volt az egykori kommunista blokk országai felé. Diákjaival igyekezett megismertetni ezeknek az országoknak a kultúráját, több alkalommal szervezett részükre tanulmányi kirándulásokat (főleg Csehországba, Morvaországba, Szlovákiába, Magyarországra), hívott meg tanszékére cseh, szlovákiai és magyarországi vendégelőadókat. Egy hangulatos ünnepségen adta át a nyugalomba vonult professzornak az egykori tanítvány, majd közvetlen munkatárs, kolléga, Manfred Seifert azt a 26 írást tartalmazó születésnapi kötetet, amelyben kollégák, tanítványok, barátok tisztelegtek Hartinger kutatói és tudományszervezői eredményei előtt (csak sajnálkozásunkat fejezhetjük ki, hogy a tanszéket, amelyet 1980-ban létrehozott, takarékossági szempontokra hivatkozva éppen nyugalomba vonulásával egyidőben lényegében megszüntették). A kötet tanulmányai három fo tematikai csoport köré összpontosulnak: a jog, a vallás és a mindennapi élet bizonyos jelenségei, öszszefüggései köré. Nem véletlenül esett az összeállítók választása e három témakörre, hiszen lényegében ezek határozták/határozzák meg az 1940-ben született Walter Hartmger tudósi pályafutását. A jog, a népi vallásosság, a népzene, a kerámia, a temetkezés, a mindennapok kultúrája voltak azok a szakterületek, amelyekről publikációi születtek. A születésnapi kötet szerzői között a kollégák, azaz a néprajztudomány művelőin kívül találunk történészeket és művészettörténészeket is. A jog témaköréhez kapcsolódó írások szólnak a passaui hóhérpallosról, a kanális-hajózást szabályozó előírásokról, de a modem kulturális vívmány, a Software-használat jogi vetületeiről, vagy a bank- és valutaszabályokról, de képet kaphatunk például egy, a Passaun átvezető ún. arany úton (Goldener Steig) történt rablótámadás hátteréről, valamint az alsó-bajorországi zenei élet irányításáról a náci időkben. A népi vallásosság témakörében foglalkoznak a szerzők a szekularizációval, egyes szentek kultuszával (Nepomuki Szent János, Szent Miklós, Szent Lénárd), a precessziókkal, a szent helyek köveiből kikapart por mágikus szerepével stb. A harmadik blokkban (mindennapi élet) többek között például arról olvashatunk, hogyan jelenik meg Passau a történelmi-politikai énekekben, alapos elemzést kaphatunk a halál témájához kapcsolódó modern karikatúrákról, vagy a „Heil” szó köszönési forma megjelenéséről és annak ideologizálódásáról is. 257
