Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Könyvismertetések, annotációk
MÁRKUSNÉ Vörös Hajnalka: A barnagi kálvária — Der Kreuzweg von Barnag. Veszprém: Német Kisebbségi Önkormányzat Barnag 2005, 51 p. ISBN 963 218 271 5-lj-A kétnyelvű kiadvány egy dunántúli német telepesfalu, Németbarnag településtörténetét, a kálváriaépítés európai hagyományainak históriáját, valamint a helyi kálvária építéstörténetét, ikonográfiáját és a hozzá kapcsolódó szokásanyagot mutatja be. A viszonylag korán, a 18. század közepén épült hétstációs kálvária a kolonisták származási helyének megfelelően német mintára készült, és Mária hét fájdalmát jeleníti meg. A levéltári anyag, helyi recens gyűjtés és a szakirodalom gondos bedolgozásával készült alapos munkát fekete-fehér és színes illusztrációk teszik teljessé. Novák László Ferenc: Fejfa monográfia. Nagykőrös: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Arany János Múzeum 2005 363 p. ill. ISBN 963-7215-99-9 L. Juhász Ilona A temetkezés és a temetők vizsgálata a néprajz régóta kedvenc kutatási területének számít. Ennek köszönhetően a Kárpát-medence magyaroklakta vidékeinek temetői sírjeleiről, elsősorban a fejfákról számos tanulmány és kötet is született. Novák László Ferenc egyik legfontosabb kutatási témáját is ez a témakör, ezen belül is elsősorban a fejfák jelentették. Számos tanulmányt publikált ezekről, így szinte természetesnek tekinthetjük, hogy ő vállalkozott egy összegző munka, egy fej fa-monográfia megírására is. A közelmúltban megjelent kötetben a saját vizsgálódásának, valamint Kárpát-medence magyarlakta vidékein mások által végzett kutatások eredményeit összegzi. Az első fejezetben a történeti Magyarország lakosságának felekezeti összetételét taglalja a népszámlálási adatok (1880, 1890, 1900, 1910) tükrében, majd a temetők, a temetkezés és a sírokkal kapcsolatos kutatási eredményeket összegzi. Külön fejezetet szentel a vitézi temetési pompa bemutatásának. Ezt a miatt tartja fontosnak a szerző, mivel „a kopjafának a sírjelöléssel való kapcsolatát a kopjás temetkezési szokással hozzák kapcsolatba". Foglalkozik a sírjelölés és a fejfa történetével, valamint szól arról is, hogy a tudomány egyes képviselői milyen kritériumok alapján csoportosították az egyes fej fatípusokat. Megállapítja, hogy az eddigi tipologizálások bár formailag foglalták rendszerbe a fejfákat ..valójában a különböző fejfa-eredeztetö hipotézisekre alapozódnak", éppen ezért véleménye szerint ezek csoportosításánál a kultúrtörténeti szempontokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szerinte két fő csoportot határozhatunk meg, mégpedig az oszlop és a tábla alakú fejfák csoportját, s ezek keretében több alcsoport is meghatározható. A szerző többek közt foglalkozik az utóbbi évtizedekben elterjedt egyfajta emlékműként állított ún. folklorizmus kopjafákkal, vagy ahogyan ő nevezi, a népi iparművészeti fejfákkal is. Külön fejezetet szentel a fejfa szimbólumrendszere bemutatásának, valamint a fej fa-faragásnak is. A kötet jó felét teszi ki az eddigi kutatások összegzéseként összeállított nagyon gazdag adattár, a fej fa-kataszter, alapos áttekintést adva ezzel a történelmi Magyarország területén előforduló valamennyi fejfatípusról, számtalan rajz és fénykép segítségével. A kiadványban angol nyelvű összefoglalás is olvasható. 252
