Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - Schriefer, Andreas: Szlovákok, németek és magyarok - Vita és kiegyezés a forradalom korában. Egy pillantás a Pressburger Zeitungra és mellékletére
Ez utóbbi két tétel munkánk során igen hasznosnak bizonyul, különösen olyan esetekben, (például az egyes nemzetiségek jellemzéseinél), ahol komplex összefüggések általánosításával, felszínes megjelenítésével találkozhatunk.5 Egy efféle analízis számos viszszakövetkeztetésre is lehetó'séget ad, melyeknek köszönhetően világosabb képet nyerhetünk az egyes nemzetiségek egymás közti diskurzusáról, kapcsolatrendszeréről, valamint az újság szerkesztőinek személyes meggyőződéséről is. A Pressburger Zeitung6 1848-ban már 84 éves múltra tekinthetett vissza. A magyar patrióta szellemiségű lap ez idő tájt hű pártfogója volt a forradalmi magyar kormányzatnak. 1841-től 1848 júliusáig Adolf Neustadt volt az újság vezetője, főszerkesztősége alatt a lap országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert, a pozsonyi zsidó közösség ellen irányult támadások után - maga is zsidó lévén - távozott a szerkesztőségtől, s a városból is. 1848. július 1-tó'l ilj. Karl Friedrich Wigand vezeti a lapot, irányítása alatt az újság megmaradt a Neustadt alatt kialakult magyarbarát vonal mellett. A szlovákok követeléseivel szemben fenntartásai voltak, ennek ellenére a lap mint igyekezett megmaradni a szlovák érdekek szócsövének is. Az 1848 őszén Magyarország ellen megindított császári offenzívát jogtalannak minősítették, a lap hasábjain a bécsi udvar elhibázott lépéséről írtak. 1848 vége tájától nehéz idők érkeztek a lapra, Pozsony császári kézre kerülése után az újságon számon lett kérve addigi magyarbarát szellemisége. A szerkesztőket letartóztatták, helyükre császárhű embereket ültettek, Wigandot öthetes börtönbüntetésre ítélték. Mivel hogy az újság mindig is hű volt a kormányzathoz, a lap az új magyar kormányzat irányában kifejezte támogatási szándékát, azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány is hű marad alapelveihez, melyeket még az ellenzékben töltött évek alatt alkotott meg. A szerkesztőség kijelentette, az új kormánynak „nemzetbarátnak, az alkotmányosság pártfogójának és a szabadság élharcosának” kell lennie.7 A lap ezzel a programjával is konzervatív jellegét kívánta hangsúlyozni, mint ahogyan a múltban is mindig annak tekintette magát - az újság szellemi alappillérei továbbra is a kiegyezés, a felvilágosítás és a közvetítés fogalmai köré csoportosultak. Mindezen célkitűzések ellenére idővel súrlódásokra került sor a lap és a kormánypolitika közt. A legnagyobb gondokra mindenekelőtt Magyarország radikális nyelvpolitikája adott okot. Az újság két oldal érdekharcának kellős közepén találta magát, és maga is megpróbált a korábbi, hagyományra építő, hazafias-magyar vonal, valamint a német érdekek melletti kiállás útja között egyensúlyozni. Ahhoz, hogy árnyalt képet kaphassunk a forradalmi évek politikájáról és hiteles erőviszonyairól, mindenképpen érdemes fellapoznunk a Pressburger Zeitung egy-egy régebbi, 1848 előtti számát is. Csak így alkotható át5 A vizsgált anyagban sztereotip jellemzések nyomai fcdezhetőck fel, mégpedig a szlovákok, magyarok és németek jellemzésében. A vizsgált forráson belül a szlovákok állandóan egy csendes, nyugodt, türelmes, egyszerű és egyszerűen befolyásolható népként jelennek meg. A magyarok mindenekelőtt mint gőgös, fclfuvalkodott, törekvő nemzet lettek beállítva. A német nép mint alkalmazkodóképes, problémamentes, képzett és szorgos nép jelenik meg. Egy, az itt megjelent sztereotípiákat behatóbban kutató tanulmány elsődleges feladata az lehetne, hogy a lapban fellelhető általánosítások vajon egészében jellemzőek voltak-c az újságra, vagy csupán egyes szerkesztők, tudósítók (kiknek neve gyakran fel sincs tüntetve a lapban) ízlését tükrözték. 6 A Pressburger Zeitung történetébe a következő, újabb keletű írás adhat hasznos betekintést: Danuša Scrfinová: Pressburger Zeitung - Nutz und Lust. Bratislava, 1999. Ettől eltekintve szinte csak régebbi művek foglalkoznak c témával: Alois H. Pichler: Entstehung der Pressburger Zeitung. Pressburg 1913; Carl Angermayer: Die Geschichte der Preßburger Zeitung. Prcssburg 1897. 7 1848. március 29., 41. sz. 173
