Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Az ágyú, mint az etnikai töltetű szimbolikus térfoglalás eszköze. Esettanulmány, Tornalja
gondolatához, s mindezért a MKP helyi képviselőit teszi felelőssé. Másik írásában - melyet a Demokratické slovo 2002 márciusi számában található cikkbó'l állított össze - Štefan Osuskýról emlékezik meg, mint olyan egyéniségről, akinek jelentős szerepe volt az első világháború utáni Európa elrendezésében, s aki a trianoni szerződést is aláírta. A cikkek megjelenését követően újabb pengeváltásra került sor a Tornaija és Vidéke hasábjain, mellyel — miután kellő mértékben medializálva lett az ügy, s a lakosság / választók látóterébe került a kérdés - mindkét fél lezárta a vitát. Közben az ágyú 2003-ig egy raktárban volt elhelyezve, mikor egy kérvény érkezett a helyi reedukációs intézet (javító intézet) vezetésétől, hogy azt szívesen rendbe hoznák és elhelyeznék az intézet előtt. Erre az engedélyt meg is kapták. Ugyanakkor nem véletlen a kérvény, hiszen itt dolgoznak többen is azok közül az egykori önkormányzati képviselők közül, akik kezdeményezték az ágyú visszahelyezését. És a végkifejlet (?), amire senki sem számított A 2002-ben lezajlott önkormányzati választásokat követően úgy tűnt, az ágyú végképp kikerül a lakosság látóköréből. Leszámítva a beavatottakat, arra senki nem számított, hogy az ágyú-ügy még koránt sem ért véget. A 2006-ban lezajlott önkormányzati választások a korábbi, majd újraválasztott polgármester igen intenzív, minden eszközt bevető kampányát hozta. Mivel a választások előtt az összes, Tornaiján alapszervezetet működtető politikai párt összefogott ellene, s egységesen az MKP jelöltjét támogatta (még a Szlovák Nemzeti Párt is!), a város polgármestere mindent elkövetett az újabb választási siker érdekében. E kampány része lehetett az a megállapodás is a kommunista párt néhány tagjával, s valószínűleg további csoportokkal is (becsléseink szerint ez a megállapodás egy - két tucat szavazatnál nem hozott többet a konyhára), hogy amennyiben kedvező eredmény születik, úgy a főtér rekonstrukciója során az ágyú visszakerül a szovjet emlékmű elé. Mindez a 2007 május 8-án, a fasizmus fölött aratott győzelem napján derült ki, amikor a helyi lakosság jelentős részének legnagyobb megdöbbenésére az ágyú teljes pompájában visszakerült a szovjet emlékmű elé, pontosan célba véve a háború helyi áldozatainak, a „magyaroknak” az emlékművét... Összegzés Adott egy szovjet emlékmű, melyet egy korábbi - magyar — emlékmű helyére építettek egy köztiszteletben álló helyi magyar közszereplő házából „beszerzett” márványlapokból. Az emlékmű része egy tribün, melyről évtizedeken keresztül különféle kommunista vezetők szónokolnak a néphez, illetve az ifjúsághoz és egy ágyú, mely egyes vélekedések szerint szovjet, mások szerint magyar gyártmány. A rendszerváltás idején kísérlet születik a szovjet emlékmű eltávolítására, végül csak az ágyú kerül elszállításra és az emelvény kerül lebontásra. Néhány évvel később megépül a tér túlsó végén - a Matica és a Szlovák Nemzeti Párt tiltakozása ellenére — a második világháború tornaijai áldozatainak emlékműve, mely a köztudatba magyar emlékműként keiül be. Szlovák politikai pártok képviselői kezdeményezik az ágyú visszahelyezését a szovjet emlékmű elé. A második kezdeményezés elutasítását követően az ágyú „szlovák nemzetiséget” kap azáltal, hogy nemzetiségi kérdést kreálnak az ügyből (lásd: a szlovákok magyarok általi elnyomása). Az önkormányzaton belüli vitát követően az ágyú visszahelyezésének lehetősége a minimálisra csökken a presztízsvesztés veszélye nélkül a szimbolikus / etnikai töltet miatt (legalább is 137
