Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei

Melléklet

Miklós János:

A világháborúban elesett hősök emlékének

Lelkem elszállott távol harctérre,

Hősök sírjain mélázva, s nézve Kis keresztjeit.

Föléjük hitves s árva nem térdel,

Senki nem gondol kis keresztjével,

Senki nincsen itt.

De árva szellő surran keresztül,

Letépve mindent a kis keresztiül,

Es puszta marad.

Most már nincs senki, aki gondozza, Elhagyatott az, mindeggyik sorba Jószív nem akad.

Nézve Kárpátok sűrű erdeit,

Ember nem járta rengetegeit,

Oh, mily szomorú!

Látok kikapart, csekély sírokat,

Vadaktól rágott, emberi csontokat,

Oh, mily iszonyú!

Vizsgálom az olasz harctér hegyeit,

Naptól feketült szikla bérceit,

Minden romhalom.

Romfólötti elhunyt hősök testei,

Rajta élődnek varjak ezrei,

Oh, ez a borzalom.

Vad kegyetlenség, amit itt látok,

Én hálás szívvel gondolok rátok,

Édes kedvessen,

Mert a kegyelet szent kötelesség,

A hálátlanság Istentelenség,

Nincsen az Isten.

Virágot viszünk sírjaitokra,

Áldást esdünk le hamvaitokra,

Drága véreink,

Hogy legyen béke, s örök nyugalom, Nefelejts nyíljon sírjaitokon Magyar hőseink.

Nagvmácséd.

(.Mátyásföldi Lapok 1920/8, 8. p.)

124