Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei
ták, s határozatban hagyták jóvá az avatási ünnepség programját, valamint említést tettek a feliratról is. Ezt az eseményt a községi krónikába is bejegyezték: „Az ülés napirendi pontján szerepelt a II. világháborúban elesett alsószeli hősök és áldozatok tiszteletére állított emlékmű leleplezése alkalmából szervezett ünnepi műsor jóváhagyása, mely a következőképpen alakult: Időpont: 1993. október 30-án (szombat) 14.00 órától Az ünnepi műsor Alsószeli Magyar Dalkör fellépése. Vezeti Szabados László K. Szimonov: Várj reám! Szavalja Kovács Anikó Ünnepi beszéd - tartja Szabados László Az emlékmű leleplezése Leleplezi: Alsószeli polgármestere Pleva László Az emlékmű felszentelése - felszentelik: Dr. Miroslav Kýška — alsószeli evangélikus lelkész Mgr. Ľudovít Kováč — felsöszeli evangélikus lelkész Valamint Tt Lengyel Sándor felsőszeli római katolikus plébános Az emlékmű megkoszorúzása. Az ünnepi műsor és a következő versidézet is az önkormányzat által szétküldött értesítőn szerepelt.: „Sokáig vártunk, s nem jöttetek, Idegen földben porlad szívetek Elvesztetek mint hulló csillagok Csak Isten tudja, hol a sírotok... Az emlékműavatások kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy általában elhangzik a magyar Himnusz, vagy a Szózat, de gyakran mindkettő. Az emlékművekre elhelyezett koszorúkon általában magyar nemzeti színű szalagok vannak. A háborús emlékműveket minden településen rendesen évente egy alkalommal megkoszorúzzák, ez legtöbbször a falunapok műsorának egyik fo programpontját képezi, mint ahogy az áldozatok lelki üdvéért tartott emlékmise, illetve istentisztelet is. A magyar többségű településeken ezek a rendezvények szinte kivétel nélkül egynyelvűek, azaz magyarul zajlanak. Ebből következik, hogy a rendezvények egyben akár a nemzeti hovatartozás egyik prezentáló eszközének, lehetőségének is tekinthetjük, hiszen a Szózat és a magyar Himnusz - mint említettem - egyre gyakrabban része ezeknek a megmozdulásoknak. A szónokok is gyakran utalnak a „dicső magyar múltra“, a magyar történelem ismeretének fontosságára, valamint a nemzeti identitás megtartásának fontosságára is. A helyiek általában igyekeznek meghívni az emlékműavatásokra és koszorúzásokra valamilyen vezető magyar politikust a Magyar Koalíció Pártjából. Amíg az említett párt tagja volt a szlovák kormánynak, különösen nagy megtiszteltetésnek számított, ha magasabb funkciót betöltő magyar politikus leplezte le az emlékművet, vagy pedig koszorúzott a már korábbi években felavatott emlékműnél. Amint már a fentiekben többször is szó volt róla, a magyar szent korona, valamint a koronás magyar címer több emlékművön is megtalálható, s nem csupán az első világháború utáni időszakból származóakon, hanem az újabbakon is (pl. a Kassához közeli Komárócon 2002-ben 33 33 Községi krónika, II. kötet 532. o. 110
