Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Könyvismertetések
nem kapcsolódik a muzeológiához, azonban ezek az események kellemes színfoltjai Putnok kulturális és társadalmi életének. A kötet első részét a Gömöri Múzeum magyarországi és külföldi kapcsolatainak ismertetése és az intézmény tevékenységét bemutató, sajtóban megjelent írások válogatott jegyzéke és irodalomjegyzék zárja. A kötet második része a Gömöri Múzeum által 1997. március 27-én szervezett Gömör kutatása konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. A nyolc előadó és dolgozat széles területet ölel fel, kezdve Gömör megye kialakulásától (B. Kovács István előadása) Balogh Béla egykori református lelkész életútján keresztül (Bodnár Mónika előadása) egy fenntartható Falu bemutatásával (Gyulai Iván előadása) bezárólag. B. Kovács István „Gondolatok Gömör vármegye kialakulásáról” című dolgozatában a témát történeti szempontból járja körül. A szerző lábjegyzetben megjegyzi, hogy a dolgozatnak e formájában egy előtanulmányról van szó, azóta azonban aprólékosan kifejtve az itt megfogalmazott gondolatait és kutatásainak eredményeit többször és több helyen publikálta. Varga Péter a magyarországi Gömör kastélyainak bemutatására vállalkozott. Mint bevezetőjében írja, ezen épületek eredetével szinte semmilyen írott anyag nem foglalkozott, s ezért próbálta meg összefoglalni a hozzáférhető adatokat. Dolgozatában hat kastélyt, kúriát mutat be. Bár Molnár Mihály előadásának címe „Népi építészet Gömörben”, nyilvánvaló, hogy ezt az igen szerteágazó témakört nem lehet néhány oldalon megtárgyalni és bemutatni. Ezért dolgozatában elsősorban a lakóházak és a gazdasági épületek (főleg a csűrök) falazatának és tetőszerkezetének vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Izgalmas fejezete a kötetnek Bódi László tanulmánya, melyben a roma kultúra humán tér- és időszemléletének megközelítésére tesz kísérletet. A két tényező megragadásához a cigányság vizsgálata kapcsán elméleti és kutatási alapkérdéseket feszegető, valamint saját kutatásairól szóló beszámolóban Bódi László a kulturális antropológia eszközrendszerét alkalmazza. Annál is inkább, mert mint rámutat - saját és más kutatók példáin keresztül -, a parasztság kultúrájának vizsgálatára kidolgozott néprajzi kutatási módszerek változtatás nélkül nem alkalmazhatóak a cigányság vizsgálatára. Az ötletadó dolgozat egyike lehet azon hasznos olvasmányoknak, melyet mindenképp ajánlatos elolvasni azoknak, akik a roma kultúra vizsgálatával kívánnak foglalkozni. A Gömörre vonatkozó történeti adatokból tudjuk, hogy a zsidóság a térségben az 1850-es években kezdett nagyobb számban megtelepedni, s a második világháborúig számuk folyamatosan nőtt, arányuk például Tornaiján és Putnokon is elérte a 30 százalékot. Thomázy Tímea ez utóbbi településen betöltött szerepükkel foglalkozik dolgozatában. E dolgozathoz szorosan kapcsolódik Ráczi Győző tanulmánya, aki a „Fakereskedelem Putnokon a 20. század első felében" című előadásában a fával és a fából előállított termékekkel való kereskedés történetét foglalja össze. A térségben a kereskedésnek e szegmense elsősorban a zsidó kereskedőkhöz kapcsolódik, akik igen jelentős adásvételt bonyolítottak le. Bodnár Mónika Putnok és Harmac krónikását, Balogh Bélát illetve a református lelkész munkásságát és életútját mutatja be dolgozatában. Gyulai Iván a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány vezetője az intézmény által Gömörszőlősön létrehozott Ökológiai Intézet Oktató Központ által a nevezett faluban elindított kísérleti programról számol be. Bár a kötet korábbi írásokat tartalmaz, mindenképp hasznos olvasnivaló nemcsak azon szakemberek számára, akik Gömör történetével, néprajzával, kutatás- és művelődéstörténetével foglalkoznak, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is. BODÓ SÁNDOR-VIGA GYULA főszerk.: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest: Pulszky Társaság - Tarsoly Kiadó 2002, 984 p., ill. Liszka József Gondos előkészületi munkálatok után jelent meg a magyar muzeológiai irodalom egyik legfontosabb kézikönyve, a széles értelemben vett nuizeológiával kapcsolatba hozható személyi215
