Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)

Közlemények - Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei

Temetői nagykereszt - 5 (kőkereszt). A mai katolikus temető keleti széléhez kissé közel áll a homokkő objektum, dél felé néző korpusszal (17. kép). A kereszt szára és a korpusz nagyon rossz állapotban. Ez utóbbi jobb kezének egyik része még a száron egy dróttal, ennek másik része a válltól letörve. Ha eredeti a kézfej- és az ujjábrázolás, akkor minden bizonnyal Krisztus-áldás faragású (nem lehet összevetni a bal oldali kézfejjel, mivel az mára letörött). Az INRI-táblán a felírat mára olvashatatlan.1""

Az adatfelvétel idején a kereszt tövében kovácsolt, hegesztett tartón művirágkoszorúk, művirágok. Liszka József 2001-ben dokumentált a talapzat előtt egy hegesztett gyertyatartót, de mára ezt szinte teljesen benőtték a virágok (krizantém stb.). Ezeket öntözik. A környék szemmel láthatóan gondozott, gereblyézett terület. Az adatközlő tájékoztatása szerint az 1938-as visszacsatolás utáni időszakban Fekete László kőműves javította ki az egykori sírkereszt (?) talapzatát, a korpuszt illetően „kezet tett neki, mer el volt törve egy keze” (Kollárovics István, sz. 1915).

Nagyfalussy István említést tesz a templom, pontosabban kápolna körüli temetőről. 11. József „ideje óta három különféle kriptában temetkeztek az Ordódyak, alul az egyik kriptánál egy barokk műremek feszület áll” (Nagyfalussy 1941,2). Minden bizonnyal a fenti objektumról lehet szó, mivel ott még napjainkban is Ordódyak sírjeleit láthatjuk (a két síremlék felirata szerint a 19. században temetkeztek utoljára). Amúgy a környéken jobbára az 1940-es évektől temetkeznek, természetesen nem Ordódy nevezetüek.

Feltehetően az 1990-es évek első felében még mindenszentek litániáját végeztek a nagykeresztnél, ezt megelőzően is több évtizedre visszamenőleg (Habara Vilmosné Turcsek Irén, sz. 1932). Hasonlóan az ógyallaiakhoz, a Hősök éneket énekelték (Ürge Ferencné Krkan Margit, sz. 1929).

Temetői nagykereszt - 6. A nép körében öregtemetőként élő területen találjuk, süttői márványból (közel a halottasházhoz, és a református temetőhöz). Korpusza és INRI-táblája rozsdás. Felirata nehezen ugyan, de olvasható:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTE ÉS ALAPITATTA ÖZVEGY

SZABÓ ISTVÁNNÉ SZÜLETETT TRENCSIK MÁRIA 1X91 ÁPRILIS 27. 100

17. kép: Temetői nagykereszt

5 (fotó: Bogin Árpáit, 2005)

100 A valószínűleg műemlékvédő által írt kézirat a következőket tartalmazza: a temető bal telének közepe táján a terméskőből kifaragott temetői nagykcrcszt korpusszal áll. Talapzata kb. 1,5 m magasságig iveit vonalú, lent félkör alakú, két bojtban végződő barokk kötésű dísszel, feljebb kocka faragású jegyekkel van ellátva hat sorban. A talapzatból emelkedik ki a kb. 3,5 m magasságú keresztfa, amely kettős levelekből álló elemmel díszített. Az objektum a templommal megegyező stílusú, elkészítését a IS. század közepére teszi (4 holmiéi (bagóim) mm. kot. templom és műemlékeinek leírása H.n é.n. 8. p.).