Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)

Közlemények - Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei

Út menti kereszt - 12 (Kádek-kereszt, kereszt'6). A főútvonal mentén jobb oldalt található Zöldállás irányában, közel a Konkoly-sírkápolnához a siittői márványkereszt polikróm kor­pusszal, INRI-táblával, fémlámpával. A kereszt kovácsoltvas kerítéssel elkerített, nyitható aj­tóval, ez dróttal megerősített. Felirata: t ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTETTÉK SZERETŐ KÉT TESTVÉR KÁDEK SZILVESZTER ÉS KÁDEK JÁNOS” A NAGY VILÁGHÁBORÚBAN ÉLETÜK MEGMARADOTT EMLÉKÉRE 1920 MÁJUS 3” A vésett felirat fekete olajfestékkel részben átfestve. Siittői talapzatának lapjai kissé elmoz­dultak. A legalsó betontalapzaton befőttesüveg. az objektum bal oldalánál két műanyag cse­rép. Környezete rendezett, friss kardvirág elhelyezve a felirat előtt. Erre az adatközlővel tör­ténő beszélgetés utáni napokban került sor. A virágot a roma férfi egy közelben lakó hölgy­től vásárolta. Az objektum mögött orgonával, puszpánggal (gruspán) benőtt terület, ezek a magánkerítéshez kötve. Az adatfelvétel idején pénzérmék (Liszka József 1998-as terepmun­kálatai során is) voltak a talapzathoz támasztott korpusz5'’ körül, de az objektum előtt is (egy- és kétforintosok, 10 és 50 filléres: ezeket 2005 szeptember elején már nem találtam a helyszí­nen). A talapzaton fekete foltok, ezek mécsestől, gyertyától keletkezhettek. Hübsch László 2001 vagy 2002-ben újította fel legutoljára a szakrális kisemléket, „és azután nemsokára [va­lószínűleg egy hónappal később - B. A. megj.] szegényke meg is halt”. Lefestette a „Jézus­kát, egész testét és a betűket is mindet”. Napjainkban, ahogyan azt már a fentiekben említet­tem, romák tesznek virágot mindenszentekkor az út menti kereszthez, gyertyát gyújtanak (Vrábel Szilvia, sz. 1973). A roma adatközlővel történő beszélgetés során, ahol ott tartózko­dott a lánya is, a következők hangzottak el: „Eszembe jutott, hogy kitakarítani, igen, kitaka- 56 57 58 59 56 Utóbbi megnevezés a romák körében használatos. 57 A temetői Fájdalmas Szüzanya-szobor mögött kissé jobbra található Kádck András mellett a bemutatott szakrá­lis kiscmlék egyik állíttatójának megújított síremléke: KÁDEK JÁNOS TĽMP LOM ATYA 1898 1967 és neje KOLLÁR VL RÓNI KA 1899 1987 Hétfájdalmú Szűz könyörögj érettük. Kádek János vallásos családból származott (segédkezett az egyházi szertartásoknál: bérmálkozás, körmcnctck), a templomban állandó hellyel bírt (ľesz.ty Istvánná Scheffer Piroska, sz. 1923). 58 Az adatközlő ezeket tudta meg az állítással kapcsolatban, feltételezem, hogy csak egyszerűen elolvasta a felirat szövegét: „A kereszt úgy keletkezett, hogy eltek két Kádekok és akik háborúban vótak és nagyon sokat szen­vedtek háborúban. De mivel a Jóisten megsegítette iket, ök fÖlípíletlík ezt a nagykercsztet azírt az Isten di­csőségére építették azt a keresztet. 1929-be asziszem” (Stojka Iveta, sz. 1970). 59 „Ezelőtt nagyon régen hátul vót (...). Talán én hoztam itt elő, mert megcsókoltam a lábait, beteg voltam, erre gyüttem. Ezelőtt, valamikor mikor még beteg vótam, én nem tudtam még ide se gyünni, mikor már ide gyűltem takarítani a feszületné, rendesen félelem vót bennem” (Stojka Iveta, sz. 1970). 152

Next

/
Thumbnails
Contents