Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
A fenti számításból az derül ki, hogy a tulajdonképpeni („történelmi") Tornaiján az összes roma lakosnak kb. 76%-a él, ami számszerűen kb. 925 főt jelent. A romák tanítása - tanult romák A nemzeti hovatartozás egyik legmeghatározóbb - de nem az egyetlen - ismérve az adott etnikum által beszélt nyelv. Tornaiján néhány öreg roma embert és egy-két szlovák környezetből házasság révén itt letelepedett fiatal cigány nőt (tót cigányt - ahogy helybeli születésű roma adatközlőim nevezték őket) leszámítva senki nem beszél cigányul. Adatközlőim anyanyelvként kivétel nélkül a magyar nyelvet jelölték meg. A szlovák vagy cigány nyelvi környezetből idekerült fiatalasszonyok is hamar megtanulnak magyarul, s legtöbb esetben gyerekeiket is magyar iskolába íratják. A cigány gyerekek szlovák iskolába történő íratása elsősorban azokra jellemző, akik (a) maguk is szlovák iskolába jártak, (b) úgy vélik, hogy gyerekük így könnyebben ki tud törni a kettős (cigány és magyar) hátrányból. Ez utóbbi szemlélet elsősorban a középiskolát végzett szülőkre jellemző. Egyébként ez a vélekedés jellemzi a gyerekeiket szlovák iskolába járató magyar szülőkre is, értelemszerűen annyi különbséggel, hogy ők a nyelvismeretet túldimenzionálva, azt fölé helyezik a tartós és valós tárgyi tudásnak (vő. Pusko 2003, 191-206) Ebből azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy a romák között is ez az a réteg, amely leginkább hajlamos a nyelvi és a kulturális asszimilációra. Rendszerint nem kalkulálják be azt a sajnálatos tényt, hogy a mindenáron megfelelni akarás soha nem lehet teljesen sikeres, ugyanis konfliktusok esetén a többségi nemzet részéről (magyarok esetében a szlovákok részéről, cigányok esetében a magyarok és a szlovákok részéről egyaránt) - legalábbis Tornaiján és környékén, de valószínűleg egész Kelet-Európábán - először mindig a származására fognak hivatkozni, azt fogják felhánytorgatni. Ezzel egyébként a romák többsége teljes mértékben tisztában van: Nagyon látható dolgot kell csinálnia a romának, hogy az szemet üssön a /eltérnek. hogy az a roma is csinált valami jót! De nagyon pici dolgot kell csinálni ahhoz képest, hogy megvessék, vagy negatívan foglalkoznak t álul Ugyanakkor tény, hogy a magyar iskolában, vagy ha úgy tetszik, anyanyelvi iskolában tanuló, cigány értelmiségi szülők gyerekei a társadalmi ranglétrán magasabb pozíciókat tudnak elfoglalni, mint szlovák - nem anyanyelvi - iskolában tanuló társaik. Tornaiján egy magyar és egy szlovák tannyelvű teljes szervezettségű iskola működik. Ezek mellett működik egy magyar tanítási nyelvű kisegítő iskola, mely a közelmúlttól szervezetileg a kisegítő szaktanintézethez tartozik, egy kétnyelvű szakközépiskola és egy magyar és szlovák tagozattal működő gimnázium, mely néhány éve nyolcosztályos képzést is indított. Ezek szerepével azonban jelen dolgozatomban nem kívánok foglalkozni. A romakérdés elsősorban a magyar általános iskolát érinti két okból is: (1) Tornaiján és környékén viszonylag magas a cigány népesség aránya, a cigány családokban még mindig több gyermek születik, mint a magyarok körében, értelemszerűen a cigány gyerekek számaránya évről évre nő az iskolában; (2) 1991 után egy igen kedvezőtlen folyamat vette kezdetét a nevezett intézményben. Mivel a különféle pedagógiai módszereket nemcsak régiónkban, de országos viszonylatban is több esetben a nevezett iskolában kezdték először alkalmazni, nagyon sok, a környező falvakban élő szülő már ide íratta gyermekét, hatékonyabb képzésben (több esetben - valljuk meg - valamilyen csodában vagy varázslatban) bízva, holott lakhelyén is működik alsó tagozatos vagy teljes szervezettségű általános iskola. 1989 előtt körzetek voltak kialakítva, minden egyes körzethez tartozott legalább egy teljes szervezettségű 66
