Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
tak többségben. Ugyanakkor megindult a településen belüli migráció is. Erre az időre felnőttek azok az egykori gyerekek, akiknek szülei az ötvenes években épült legelső bérházakba költöztek be Tornaijára. Igaz, hogy már a hetvenes évektől többen komfortosabbra cserélték bérlakásukat, de ez a fajta mozgás komolyabban a Déli lakótelep felépülése után indult meg. Az általuk elhagyott lakásokba pedig - elsősorban az állami tulajdonban lévőkbe - fokozatosan cigányok költöztek. így olyan területeken is megtelepedtek, ahol addig a házalókon és zenészeken kívül csak elvétve jelentek meg cigányok (Pusko 2001,265-270). Egyúttal az új lakótelepre is nagy számban költöztek romák. A lakásigény olyan mértékű volt, hogy 1989-90- ben több olyan új lakást is elfoglaltak cigány családok, amelyekbe jogos tulajdonosuk még nem költözött be. Az önkényes lakásfoglalók kilakoltatásához a hatóságok kénytelenek voltak a hadsereg segítségét igénybe venni. A népszámlálási adatok - és ami a számok mögött rejlik Összehasonlítási alapul, mint említettem, a városházán található lakosság-nyilvántartóban fellelhető, 1997-2002 közötti időre vonatkozó adatok és a Szlovák Statisztikai Hivatal 1991. és 2001. évi népszámlálás hivatalos adatai szolgálnak. Tornaija 1853-ig a Putnoki járáshoz tartozott, mely 1848-ban 57 települést és 27.683 lakost jelentett. Tornaijának ekkor 708 lakosa volt, míg a szomszédos Sajógömörnek 1.000, a közeli Gömörpanyitnak 694, Pelsőcnek 1.140, Rimaszécsnek 1676. Ezen települések lakosainak száma sokat nem változott az elmúlt százötven év alatt, s közigazgatási, politikai és kulturális jelentőségüket tekintve is mára messze elmaradnak Tornaija mögött, míg ez utóbbi település fejlődését jól mutatja a lakosság számának növekedése (Jamborová 1978, 1030-1031) /. táblázat. Tornaija lakosságánik számbeli alakulása Év Lakosok száma Év Lakosok száma 1869: 87511948:' 3202 1880: 11191950: 3551 1890: 15141961: 3934 1900: 17931970: 4401 1910: 20331980:" 7021 1921: 21951991: 8165 1930: 34692001: 8169 1941:'" 3794 A fenti számsorból jól látható, hogy a lakosság száma az 1970 utáni harminc év alatt csaknem megkétszereződött. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a szomszédos Bejét és Sajószárnyát ebben az évben közigazgatásilag Tornaijához csatolták. Ekkor a népszámlálást még külön végezték el. A két falu lakosságának száma csak az 1980-as statisztikai adatokban mutatkoznak. Szem előtt kell azonban tartani az uralkodó politikai rendszer központosító és nemzetiségi politikáját is. 1970-re a dél-szlovákiai járási székhelyeken (pl. Rimaszombat, Rozsnyó, Losonc) sikerült jelentős mértékben megváltoztatni a nemzetiségi arányt azzal, hogy több üzemet, ipari létesítményt telepítettek ezekbe a városokba. Az újonnan épült lakó- * ** *** * Seresné szerk. 1983,457. ** Az 1980-as és 1991-es adatok a közigazgatásilag Tornaijához csatolt falvak lakosainak számát is magukba foglalják. 1961-ben Királyit, majd 1970-ben Sajószárnyát és Bejét csatolták Tornaijához, azonban 1970-ben még külön is számon tartották az egyes „városrészek” lakosságának számát. Az 1980-as és 199l-cs adatokat lásd: David-Cuka-Galdíková 1992 *** Seresné szerk. 1983,457. 61
