Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Krónika
élő, a témával foglalkozó magyar kutatókat is. A tanácskozást. A háromnapos összejövetel első napján. Paládi-Kovács Attila elnöklete mellett, a magyarországi kutatók - Kocsis Gyula, Asztalos István, Keményt! Róbert, Báli János és Tóth Sándor - kutatásainak eredményeivel ismerkedhettek meg a résztvevők. A csütörtöki szekcióülést követően a Petőfi Múzeumban egy ruszin népművészeti kiállítás megnyitóján, majd a városházán fogadáson vettek részt a meghívottak. Pénteken délelőtt az erdélyi/romániai, majd a délvidéki/szerbiai és montenegrói kutatások eredményeivel ismerkedhetett a hallgatóság. Az előző szekcióülésen Keményít Róbert, míg a másodikon Szilágyi Miklós elnökölt. Délután kerültek bemutatásra a Szerémségben (Voigt Vilmos elnöklete mellett), illetve a Drávaszög/Horvátország és Muravidék/Szlovénia (elnökölt Gráfík Imre) magyarok által is lakott területein végzet kutatások öszszegzései. Külön érdemes megemlíteni a szerbiai Maradékon folytatott kutatásokat, melyek - a kívülállónak úgy tűnik - egy gondosan felépített kutatási terv mentén zajlanak, s az azóta egyetemi kötelező olvasmánnyá előlépett varsányi kutatást juttatja az eszébe. Szlovén-magyar viszonylatban kerültek elemzésre a két ország uniós csatlakozásának első pillanatai Lendvai Kepe Zoltán által, mely témát érdemes lenne időben és térbe egyaránt kiterjeszteni (tehát magyar-szlovák és magyar-osztrák viszonyban is), s akár közös szempontok alapján hosszú távon vizsgálni, hogy ez az esemény milyen változásokat fog előidézni a határ menti lakosság körében. A péntek estét kiadós és jó hangulatú vacsora illetve beszélgetés zárta, ahol a helybéli zeneiskola tanárai szórakoztatták a vendégeket. Az őrségi, szlovákiai és kárpátaljai előadók szombaton kerültek sorra. Mix el Liszka József nem tudott részt venni a tanácskozáson, a házigazda Klamár Zoltán elnökölt az ülésszakon. Szlovákiából egyébként hárman vettek részt a konferencián: Gyurgyík László a Teleki László Intézet, valamint P. Bodnár Enikő és Pusko Gábor, a tornaijai Kulturális Antropológiai Műhely képviseletében. Közülük ez utóbbi A .szimbolikus télfoglalás, mini az etnikai önmeghatározás eszköze a gömöri Tornaiján címmel tartott előadást, míg Gyurgyík László annak a szakmai kerekasztal-beszélgetésnek volt a résztvevője, mely során különféle tudományos diszciplínák szemszögéből közelítettek az etnikai kontaktzónák, az etnikai határok és az interetnikus kapcsolatok kérdéséhez. A beszélgetés résztvevői Farkas György (ELTE) geográfus, Bart ha Csilla (MTA KI) nyelvész, Gyurgyík László (Teleki László Intézet) szociológus-demográfus, Ilyés Zoltán (MTA KI) etnográfus, Papp Richard (MTA KI) antropológus és A. Gergely András (MTA Politikai Tudományok Intézete) voltak. A vitát Szarka László vezette. A konferencián elhangzott előadások a közeljövőben egy tanulmánykötetben látnak napvilágot, s a konferencia végén folytatott beszélgetés szerkesztett változata is megjelenésre kerül a kötetben. Végezetül mindenképp köszönet illeti Klamár Zoltánt és csapatát a szakmai és szervezési szempontból is színvonalas konferencia megszervezéséért. Pusko Gábor 9. Osztrák-Magyar Szemio-filozófiai Konferencia Dunabogdány, 2004. október 30-31. A mai médiaszemiotika címen került megrendezésre a tanácskozás, melynek keretében az ultarmodernnek tűnő témaválasztás ellenére a legkülönfélébb (hagyományos és /mondjuk/ kevésbé hagyományos) témák és megközelítési módok kerültek terítékre. Nyilván a főszervező, Nyíri Kristóf személyének, kapcsolatrendszerének köszönhetően a konferencián dominált ugyan a filozófiai megközelítés, ám ez barátságos interdiszciplináris csomagolásban történt. 231
