Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Krónika

hun címen művészi értékű fotók kerültek bemutatásra a Veszprém Megyei Levéltár földszin­ti folyosóján (Veszprém, Vár u. 12.) és a VEAB székházában (Vár u. 37.). A konferencia második (délutáni) részében az Etnológiai Központ kutatási programjai kö­zül a szlovákiai magyarok populáris kultúrája 1990-2005 között című projektum eredménye­inek bemutatására került sor. Az intézet munkatársai folyamatosan és érzékenyen dokumentálják azokat a hatásokat, változásokat, amelyek Szlovákia magyarok lakta területein az elmúlt 15 évben bekövetkez­tek. Tanulságos eredményeket hozott annak vizsgálata, hogy az 1989-es változások hogyan hatottak az amúgy is alakuló népi kultúrára. Kutatásaikban tág teret adnak diákok, pályakez­dő fiatalok, illetve tapasztalt, régóta dolgozó határon túli és belüli magyar szakembereknek. Czövek Judit az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa a koloni lagzi Putz Éva ál­tal 1940-1943 között lejegyzett formájának változásvizsgálatát végzi. Tény, hogy A kolonyi lagzihan megörökített cselekménysor napjainkban már csak töredékekben létezik, de tanulsá­gos azt is rögzíteni, hogy az ötvenes-hatvanas években végbemenő modernizáció, a falu tár­sadalmi és vagyoni szerkezetének átalakulása, belső hierarchiájának gyors átrétegződése, a migráció, a nemegyszer formális és kicsinyes kulturális igények és elvárások jelenléte, a mo­dern technika eszközeinek térhódítása hogyan érintette a falu értékrendjét, hagyományos kul­túráját, s ezen belül is a lagzi formakincsét. A lakodalom képi és írott formában történő rög­zítésére ez évben kerül majd sor. Gecse Annabella felvidéki származású, ma Szolnokon élő fiatal néprajzkutató A paraszt­­gazdaságok változásai Gömörhen (Dúlliázi péhla) címen egy családi gazdaság elemzésére vállalkozott. Előadásában szemléletesen bemutatta a dulházi Simon család gazdaságát: meny­nyi földterületen, milyen állat- és gépállománnyal gazdálkodnak, kik adják a gazdaság mun­kaerejét, milyen a napi és éves munka-illetve időbeosztásuk, hogyan irányítják, vezetik a gaz­daságot, milyen feljegyzéseket, könyvelést vezetnek a bevételekről és kiadásokról. Majd ar­ra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a merevség vagy a rugalmasság élesztette újra a gazdaságot 1990 után. A vizsgálat részeredményei mindkét jelenségre szolgáltattak példákat, ám az is világosan kirajzolódott, hogy a vizsgált Simon család nem foglalkozásnak, nem jö­vedelemszerzésnek, hanem életformának tekinti a családi gazdaságot. Bogin Árpád, nyitrai egyetemi hallgató Hallowen. Egy régi-új szokás megjelenése a szlo­vákiai magyarok köréhen című kutatásának eredményeiről számolt be. A Hallowen, amely­nek mai formája több kultúra: a kelta Samhain fesztivál, a római Pomona-nap és a keresztény mindenszentek hagyományainak keveredésével alakult ki, Magyarországra az amerikai tö­megkultúra közvetítésével került át. Bagin Árpád egy szlovákiai településen, Ógyallán kísér­te figyelemmel az új szokás egyes elemeinek megjelenését, sajátos jelentésváltozatait. Amel­lett. hogy divatba jöttek a különféle Hallowen-bálok és -bulik a szlovákiai magyarok körében is az új szokáshoz kötődően a sütőtök és a számtalan színben pompázó, ehető vagy csak dísz­ként szolgáló tök-rokonai kaptak nagy szerepet. Kedvelt időtöltés lett a töklámpások készíté­se, s azok formája, elhelyezése már sajátos helyi hagyományt teremtett. A konferenciát L. Juhász Ilona előadása zárta a kopjafa, mint nemzeti szimbólum a szlo­vákiai magyarok körében címmel. A székelyföldi református temetők díszesre faragott fejfái először 1976-ban, a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából az egykori csatatéren kialakí­tott jelképes sírokon jelentek meg nemzeti szimbólumként, majd a nagy nemzeti események (1848, 1956) emlékére állítottak (az egész magyar nyelvterületen) közterekre ilyen kopjafa­emlékoszlopokat. Ezek a kopjafák már egyértelműen a nemzeti identitás kifejezőiként kerül­tek felállításra. Az első dél-szlovákiai kopjafa-szerű emlékoszlopot a Komárom melletti Orsújfalu Nyári Művelődési Táborának résztvevői állították 1977-ben. Ezt követően a hasonló kulturális ren­228

Next

/
Thumbnails
Contents