Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Könyvismertetések

XII. kötet első része a már említett pótlásokat tartalmazza, míg a 2004 végére ígért utolsó, immár valóban befejező kötet az előrejelzések szerint a szerző teljes bibliográfiája mellett hasznos mutatókat foglal majd magába. Utóbbiakra nagy szükség lesz, hiszen az általában egyegy szőkébb témakör iránt érdeklődő olvasó segédlet nélkül könnyen eltévedhet a nehezen áttekinthető szövegtengerben. A sajátos tematikai elrendezés következményeként ugyanis ha valaki, tegyük fel, bizonyos néprajzi tudománytörténeti kérdés iránt érdeklődik, akkor nem elég egy kötetet kézbe vennie, hanem legalább ötöt (I.—IV., Xll/1.) át kell tekintenie. Ugyanez mondható el a népi vallásosság szerteágazó témaköréről, amelynek a legkülönbözőbb történeti aspektusai kerülnek elő Brückner munkásságában (VII., IX., X. kötet). A kép-kutatás megközelítési lehetőségei nemkülönben szép számmal szerepelnek a kötetekben (V., VI., VII., IX.). Mindezek mellett nagyjából egy-egy kötetben kaptak helyet a-szorosabb értelemben vett szokáskutatással (V.), a viselettel és divattal (Vili.), illetve az epikus folklórműfajok történeti-egyházi párhuzamaival (XI.) foglalkozó tanulmányok.

A tanulmányok jelentős hányadát kitevő, „tudománytörténet" tárgyszóval címkézhető írások sokoldalúan járják körül a néprajz alapfogalmait, az eszmetörténet, a néprajzi kutatás- és intézménytörténet különböző aspektusait, a felsőoktatás témakörét, jó néhány kiemelkedő kutatóegyéniség életművét, a néprajz és a politika, illetve a néprajz és különféle ideológiák (köztük a nemzeti szocializmus és a kommunizmus) kapcsolatának kérdéseit stb. A „népi vallásosság" kategóriába szorítható tanulmányok tematikailag szintén meglehetősen széles skálán mozognak (képkultusz, mágia, búcsújárás, zarándoklat, felekezetek, reformáció, ellenreformáció, exemplum, egyházi elbeszélő irodalom stb.). A „képek" kapcsán — azok esztétikai és muzeológiai megközelítése mellett - a művészet és fogyasztás kategóriáin belül az üvegképek, a fotográfia és a „tömegképek” történeti illetve elméleti kérdéseiről (pl. képi kód) egyaránt szó esik.

A monumentális tanulmánygyűjteményt praktikus célból állították össze. Gyakorlati szempontok tükröződnek a kivitelezésben is. Az elszórtan, különféle „ismert" és „ismeretlen” folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, Festsch/ 7// e k b e n, konferencia-kiadványokban, lexikonokban, kézikönyvekben napvilágot látott írások végre könnyen elérhetővé váltak az érdeklődők számára. Hogy kik ezek? A viszonylag olcsó és igénytelen papírkötés jelzi, hogy a sorozat elsősorban a tudományos paperback kiadások primer célközönsége, a diákok, egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára készült. Másrészt viszont a költségkímélő kivitelezés lehetővé teszi, hogy minél több (és nemcsak német, hanem akár kelet-közép-európai) néprajzi műhely, intézet kézikönyvei közé beilleszkedjenek a napsárga Brückner-kötetek. Talán nem illik egy recenzióban a bemutatott könyvek áráról szólni, ám jelen esetben a kiadvány lényegéhez tartozik, hogy viszonylag olcsó. (Jelenleg, 2004 őszén a kötetek egyenként 13 euróba kerülnek.) A praktikus kivitelezéshez tartozik, hogy a kötetek nem a legkiválóbb nyomdai minőségben tartalmazzák az eredeti tanulmányokhoz kapcsolódó illusztrációkat, képeket és ábrákat. Szerencsés döntés, hogy az írások eredeti megjelenési helyének pontos bibliográfiai adatain kívül az eredeti közlés oldalszámait is jelzik a szövegekben. Ez sokféle filológiai munkafolyamatot megkönnyíthet (pl. az eredeti közlésből vett idézetek oldalszámainak ellenőrzése stb.) és az újraközlés ebben az esetben valóban fölöslegessé teheti az eredeti szövegek felkutatását.

Wolfgang Brückner írásainak összegyűjtése és (nem válogatott) kiadása mindenféle praktikus szemponton túl önmagában egy óriási eredményt demonstrál: megkerülhetetlen kézikönyv született, amelynek folyamatosan egymásra reflektáló tanulmányai egyben egy kiváló kutató tudományos pályájának, vagy ha jobban tetszik, szellemi kalandozásainak áramlatait is hamisítatlanul, belülről láttatják.

156