Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Anyagközlés - Pusko Gábor: "Megadja a módját, mint kálosiak az óbégatásnak".
Az anyagot három csoportba soroltam: közmondások, szólásmondások és csúfolok. A szólásokon belül nem jelölöm külön a szóláshasonlatokat, s ugyanígy járok el a csúfolok esetében is (t.i. nem különítem el a falu-, név-, nemzetiség-csúfolókat). A közmondásokat vastagon szedett betűkkel különböztettem meg, a szólásokat vastag dőlt betűkkel, a csúfolókat pedig aláhúztam. Egyéb módon nem különítem el az anyagot, az egészet egymás után betűrendben következő közös címszavak alatt közlöm. Címszónak általában a kifejezés első állandó, rag-, és jelző nélküli főnévi elemét tekintem. A szóláshasonlatok mindig a mellékmondati részben előforduló szóelemeik szerint foglalnak helyet a gyűjteményben. Ha az első főnévi elem sokkal kevésbé jellemző szava a kifejezésnek, mint a főnév jelzője, a jelzőt tekintem a címszónak. Azokat a proverbiumokat, melyekben nincs főnév, az első, a kifejezésre jellemző szó alá sorolom. Az egyes kifejezésekhez az adatközlők által fűzött, szó szerint lejegyzett, rövid magyarázatokat dőlt betűkkel közlöm, közvetlenül a kifejezés után. Ahol a magyarázat hosszabb volt (néhány esetben én magam kérdeztem rá, hogy egy-egy kifejezést hogyan értelmeznek, milyen összefüggésben használják) és az adatgyűjtés során lehetetlen volt a szó szerinti lejegyzés, a kifejezés értelmezését az elmondottak alapján emlékezetből írtam le, azonban tartalmát nem változtattam meg. Ahol magyarázatot nem fűztek a kifejezéshez, s a szólásból nem derül ki, hogy milyen szituációban használják, ott a szólás, közmondás általánosan ismert formulájával próbálom azt érthetővé tenni. A magyarázatok közlésére, illetve a szövegkörnyezetre való utalásra azért is szükség van, mert azoktól elvonatkoztatva a proverbium jelentése meghatározhatatlan. A gyűjtemény 354 szólást, közmondást tartalmaz. Ebből 108 a közmondás, 246 a szólás és 11 a csúfoló. A szólások közt - a már említetteken kívül - megtalálható néhány időjárásra, illetve az ember hangulatára, jövőjére vonatkozó jóslás is. Ezek azért kerültek a szólások közé, mert az adatközlők, ha rákérdeztem, hogy ezeket hol hallották, hogyan tekintenek rájuk, azt válaszolták, hogy “ezek csak olyan szólások“. Néhány újabb eredetű is megtalálható a szólások közt (erre utalnak a modern élet kellékei: busz, bicikli vagy éppen Winnetou és lova), ami a műfaj fejlődőképességét igazolja. Elsősorban a szóláshasonlatokban helyettesítik a ma már nem használatos tárgyakat modern eszközökkel. Az itt közölt közmondások, szólások, csúfolok nem csak egyik vagy másik ember szókészletéhez tartoznak, hanem a már bemutatott körben általánosan használatosak. Azonban a variánsok közlésétől általában eltekintettem, ugyanis a proverbiumok legnagyobb részének nem állandó a szórendje. így többnek is különféle változatát jegyeztem fel anélkül, hogy a kifejezés értelme változott volna. Ezért mindig az általam legteljesebbnek vélt formulát igyekeztem kiválasztani és itt közzétenni'4. A gyűjteményt egy jegyzék követi, melyben a tájszavak magyarázatát, értelmét közlöm, majd az adatközlők adatai következnek. A munkát a felhasznált szakirodalomjegyzéke zárja. Végezetül még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az alábbi idézet O. Nagy Gábor hatalmas gyűjteményének előszavából való, melyet munkám folyamán nagy haszonnal forgattam: "Gyűjteményünket úgy állítottuk össze, hogy használóinak lehetőleg széles körű áttekintést adjon a magyar szólások és közmondások valamennyi típusáról, fajtájáról. (...) Nem vettük fel azonban gyűjteményünkbe sem az egyértelműen obszcén, azaz a nemi élettel 4 Igaz, ez a fajta szelektálás részben ellentmond az általam követett elvnek, vagyis hogy egy közösség által a mindennapi beszédben használt proverbium-készletet állítok össze. Nem láttam azonban értelmét annak, hogy pl. tízszer közöljek egy közmondást, ha az tízszer hangzott el úgy, hogy csak a szavak sorrendje változott, a tartalma nem. 85
