Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és az Etnológiai Központ. Eredmények és feladatok. Tudományos tanácskozás Komáromban 2002. október 5-én - Lukács László: A szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák első négy kötetéről
A szlovákiai magyarok néprajzi bibliográfiájának négy kötetéről Lukács László Liszka József A szlovákiai magyarok néprajza (Budapest-Dunaszerdahely, 2002) című frissen megjelent könyvének irodalomjegyzéke a felvidéki magyarság néprajzának szinte teljes bibliográfiáját adja. Nem számoltam meg, hogy ebben a hatalmas, 75 oldalas Ág Tibortól Zsupos Zoltánig tartó irodalomjegyzékben hány tétel található, de maga Liszka József 54 tételt kitevő saját könyveivel, tanulmányaival, cikkeivel szerepel benne, továbbá 5 tanulmánykötet szerkesztőjeként is. Liszka József minden időkben, valamennyi eddigi őrhelyén gondot fordított a kutatás, feldolgozás mellett a könyvtár fejlesztésére a megjelent munkák számontartására. Megszoktuk már, hogy a felvidéki magyar néprajzi kutatások eredményeiről nagyszerű bibliográfiákat kapunk kézhez. Sorukban az első Liszka József: A szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiája (A 19. század elejétől 1986 végéig) című, Pozsonyban 1988-ban megjelent munkája volt, amit Fülöp Laura az 1991-es, majd L. Juhász Ilona az 1992-es év felvidéki magyar néprajzi cikk-, tanulmány- és könyvtermését bemutató bibliográfiája követett. Ráadásul Liszka József 1995-ben Komáromban kiadta A szlovákiai Kisalföld válogatott néprajzi bibliográfiáját is. Utóbbi három könyvészeti összeállítás magyar, szlovák és német nyelvű bevezetővel, mutatókkal jelent meg. Ha azt is tudjuk, hogy Liszka József ebben az időszakban Münchenben, Marburgban majd Passauban Humboldt-ösztöndíjas volt, számos német egyetemet meglátogatott, nemzetközi konferenciákon vett részt, így általa a bibliográfiák bekerültek a közép-európai néprajztudomány vérkeringésébe, akkor biztosan állíthatjuk: e bibliográfiák révén az európai etnológia számos képviselője értesülhetett a felvidéki magyar néprajzi kutatások eredményeiről, témáiról, helyszíneiről, műhelyeiről. L. Juhász Ilona négy, itt bemutatásra kerülő bibliográfiája időben az 1987-94-es évek néprajzi publikációinak feldolgozásával folytatja Liszka József első könyvészeti munkáját. A bibliográfia első kötete L. Juhász Ilona rövid magyar, szlovák és német nyelvű előszava után 655 tételt tartalmaz 1987-88-ból, amit tárgymutató, helységnévmutató és a feldolgozott periodikák jegyzéke követ. Örömünkre szolgál, hogy a két évben a felvidéki magyarság néprajzáról 655 cikk, tanulmány és könyv jelenhetett meg. Összehasonlításul megemlítem, hogy A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1987-ből 1076, 1988-ból 911 tételt közölt. Ebben benne van az anyaország, a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, a Délvidék és Burgenland magyarságára, valamennyi nemzetiségi csoportra, a magyar kutatóknak az európai és Európán kívüli népekre vonatkozó publikációja. így a felvidéki magyarságra vonatkoztatható 655 cím az arányokat tekintve is előkelő helyet biztosít az itteni kutatások számára. Nem véletlen e magas tételszám, hiszen ez a két év még javában az 1970-es, 80-as évek néprajzi forradalmának időszakához tartozott, amikor szinte nem jelenhetett meg újság, folyóirat néprajzi írás nélkül. A bibliográfia is azt bizonyítja, hogy ezekben az években a felvidéki magyar néprajztudomány körül is felvirágzott a társadalmi érdeklődés. A tárgymutató szerint a neofolklorizmus (167 tétel), a néptánc, népzene, népművészet, néprajzi kiállítások témaköréből jelent meg a legtöbb publikáció. Számos, Pozsonyban kiadott, patinás szlovákiai magyar folyóirat, hetilap, napilap (Irodalmi Szemle, Hét, Nő, Szabad Földműves, Népművelés, Tábortűz, Új Szó), de a vidéki újságok is (Csallóköz, Győzelmes Út, Heti Hírlap, 223
