Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Fórum

földalatti út végén, az Aach forrásaként (Aachtopf) nagy erővel, hatalmas vízmennyiséggel tör felszínre egy sziklahasadékból. Az Aach a Bodeni-tóba ömlik, a Felső-Duna vize így a ta­von keresztül a Rajnát táplálja, egyik mellékfolyójának tekinthető. A Duna és az Aach földalatti összeköttetésének igazolására 1877-ben nagy mennyiségű konyhasót, festéket és olajat öntöttek a Duna-süllyedés helyénél a vízbe. Mindhárom jelző­anyagot bőven észlelték az Aach forrásánál. Az 1960-as évek óta rendszeresen búvárok is vizsgálják a barlangrendszert, szűk átjáróit kitisztították, bővítették, állatcsontokat hoztak fel­színre, fényképeket készítettek a nagy termekről. Magyar geográfusok nem sokkal a kísérletek után beszámoltak a Duna-süllyedésről. Hanusz István Közép-Európából föld- és néprajzi képek című könyvében így mutatta be: “A gyermek Duna is vizének egy részét elrejti és hegyentúli czimborájának, a Rajnának ölébe lopja át. Régóta gyanakodtak rá, hogy örökségét titkon tékozolja, míg végre 1877 őszén sike­rült a szemfüles természettudósoknak rajta kapni a furfangon, hogy földalatti csatornája van a Bodeni tóhoz, az Aach patak közvetítésével. Előbb sót, utóbb foszforeszkáló anyagot bo­csátottak be a Dunába ott, a hol a sziklarepedésekre gyanakodtak, hogy azok a vize leeresz­­tői; és mind a két anyag átvitelét igazolta az Aach patak erősen előtörő forrása.” Az Aach-forrás másodpercenként 8600 liternyi, hevesen feltörő vizével Németország leg­erősebb forrása. Vizének kéthannad részét a Duna-süllyedésből nyeri. A sziklahasadék előtt képződött tóból kifolyó Aach rögtön egy malmot hajtott. A Duna-süllyedés alatti mederbe száraz időszakokban is vizet hoznak észak felől a mellékfolyók, így a Duna Möhringentől so­ha nem száraz. Ulmtól már kisebb hajókkal, sajkákkal hajózható. Az Aach-forrás megtekintése után kirándulásunk következő állomását a beuroni bencés apátságnál, a Sváb-Alb fehér mészkő területét áttörő Duna keskeny völgyében értük el. Itt nem csupán közút, hanem vasút is épült, amely meredek sziklafalak mellett, várak, várrom­ok alatt, gyakran a mészkőbe vágott átjárókon, alagutakon keresztül halad. Beuron sűrűn lá­togatott búcsújáró hely, üdülőhely, a bencés rend németországi központja. A kolostort csak kívülről láthattuk, az 1732-38 között épült, majd 1872-ben erősen átalakított apátsági temp­lomot egy bencés szerzetes kalauzolásával néztük meg. Megtudtuk tőle, hogy a hatalmas rendházban Biblia-múzeumuk, értékes könyvtáruk, bencés teológiai főiskolájuk, kutatóinté­zetük működik. Száz hektár földön gazdálkodnak, amely főként erdőbirtok. Fénykorukban 250, ma alig több mint 60 szerzetes alkotja beuroni bencés kongregációjukat. Közülük töb­ben mesteremberek. Vezetőnk büszkén említette, hogy ő szabómester: eddig 12 németorszá­gi és külföldi püspököt öltöztetett fel. Beuron nevezetes műszaki emléke az 1803-ban épült fahíd. A középkori ácstechnika elemeit ránk örökítő, hatalmas bárkára emlékeztető, szép Du­­na-híd tetőszerkezete fazsindellyel fedett. Tanulmányi kirándulásunk Sigmaringenben, a Duna fölé magasodó sziklaszirten épült Hohenzollern-várban fejeződött be. A Hohenzollern hercegi család nem csupán a porosz ki­rályokat, német császárokat adta, hanem 1866-1947 között ők ültek a román fejedelmi, kirá­lyi trónon is. Erre a vár udvarán elhelyezett dombormű emlékeztet, amely I. Károly román ki­rályt ábrázolja. A Hohenzollem-család katolikus, sváb ágának központja 1534 óta Sigmarin­­gen. A vár Öreg-tornya XII. századi, egyébként a reneszánsz formák uralják, részben még ko­rabeli alkotás, részben a XIX. század végi átépítés és bővítés eredményeként. A várkápolnán, a lovagtermen, a híres fegyvertáron kívül láthattuk azt a lakosztályt, amelyben a berlini roko­nok, a két Vilmos császár lakott 1871-1918 között, több alkalommal, sigmaringeni látogatá­suk idején. Sigmaringennél a Duna már tekintélyes szélességű folyócska, vasúti híd, több közúti híd íveli át. Vizén csónakok, kajakok járnak, rajta a vízi sportolók gyakorolnak, edze­nek. 196

Next

/
Thumbnails
Contents