Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Fórum

földalatti út végén, az Aach forrásaként (Aachtopf) nagy erővel, hatalmas vízmennyiséggel tör felszínre egy sziklahasadékból. Az Aach a Bodeni-tóba ömlik, a Felső-Duna vize így a tavon keresztül a Rajnát táplálja, egyik mellékfolyójának tekinthető.

A Duna és az Aach földalatti összeköttetésének igazolására 1877-ben nagy mennyiségű konyhasót, festéket és olajat öntöttek a Duna-süllyedés helyénél a vízbe. Mindhárom jelzőanyagot bőven észlelték az Aach forrásánál. Az 1960-as évek óta rendszeresen búvárok is vizsgálják a barlangrendszert, szűk átjáróit kitisztították, bővítették, állatcsontokat hoztak felszínre, fényképeket készítettek a nagy termekről.

Magyar geográfusok nem sokkal a kísérletek után beszámoltak a Duna-süllyedésről. Hanusz István Közép-Európából föld- és néprajzi képek című könyvében így mutatta be: “A gyermek Duna is vizének egy részét elrejti és hegyentúli czimborájának, a Rajnának ölébe lopja át. Régóta gyanakodtak rá, hogy örökségét titkon tékozolja, míg végre 1877 őszén sikerült a szemfüles természettudósoknak rajta kapni a furfangon, hogy földalatti csatornája van a Bodeni tóhoz, az Aach patak közvetítésével. Előbb sót, utóbb foszforeszkáló anyagot bocsátottak be a Dunába ott, a hol a sziklarepedésekre gyanakodtak, hogy azok a vize leeresztői; és mind a két anyag átvitelét igazolta az Aach patak erősen előtörő forrása.”

Az Aach-forrás másodpercenként 8600 liternyi, hevesen feltörő vizével Németország legerősebb forrása. Vizének kéthannad részét a Duna-süllyedésből nyeri. A sziklahasadék előtt képződött tóból kifolyó Aach rögtön egy malmot hajtott. A Duna-süllyedés alatti mederbe száraz időszakokban is vizet hoznak észak felől a mellékfolyók, így a Duna Möhringentől soha nem száraz. Ulmtól már kisebb hajókkal, sajkákkal hajózható.

Az Aach-forrás megtekintése után kirándulásunk következő állomását a beuroni bencés apátságnál, a Sváb-Alb fehér mészkő területét áttörő Duna keskeny völgyében értük el. Itt nem csupán közút, hanem vasút is épült, amely meredek sziklafalak mellett, várak, várromok alatt, gyakran a mészkőbe vágott átjárókon, alagutakon keresztül halad. Beuron sűrűn látogatott búcsújáró hely, üdülőhely, a bencés rend németországi központja. A kolostort csak kívülről láthattuk, az 1732-38 között épült, majd 1872-ben erősen átalakított apátsági templomot egy bencés szerzetes kalauzolásával néztük meg. Megtudtuk tőle, hogy a hatalmas rendházban Biblia-múzeumuk, értékes könyvtáruk, bencés teológiai főiskolájuk, kutatóintézetük működik. Száz hektár földön gazdálkodnak, amely főként erdőbirtok. Fénykorukban 250, ma alig több mint 60 szerzetes alkotja beuroni bencés kongregációjukat. Közülük többen mesteremberek. Vezetőnk büszkén említette, hogy ő szabómester: eddig 12 németországi és külföldi püspököt öltöztetett fel. Beuron nevezetes műszaki emléke az 1803-ban épült fahíd. A középkori ácstechnika elemeit ránk örökítő, hatalmas bárkára emlékeztető, szép Duna-híd tetőszerkezete fazsindellyel fedett.

Tanulmányi kirándulásunk Sigmaringenben, a Duna fölé magasodó sziklaszirten épült Hohenzollern-várban fejeződött be. A Hohenzollern hercegi család nem csupán a porosz királyokat, német császárokat adta, hanem 1866-1947 között ők ültek a román fejedelmi, királyi trónon is. Erre a vár udvarán elhelyezett dombormű emlékeztet, amely I. Károly román királyt ábrázolja. A Hohenzollem-család katolikus, sváb ágának központja 1534 óta Sigmaringen. A vár Öreg-tornya XII. századi, egyébként a reneszánsz formák uralják, részben még korabeli alkotás, részben a XIX. század végi átépítés és bővítés eredményeként. A várkápolnán, a lovagtermen, a híres fegyvertáron kívül láthattuk azt a lakosztályt, amelyben a berlini rokonok, a két Vilmos császár lakott 1871-1918 között, több alkalommal, sigmaringeni látogatásuk idején. Sigmaringennél a Duna már tekintélyes szélességű folyócska, vasúti híd, több közúti híd íveli át. Vizén csónakok, kajakok járnak, rajta a vízi sportolók gyakorolnak, edzenek.

196