Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
tán első dühében földhöz is vágta a szép könyvet, én azt hiszem, hogy minden kiadói hibája ellenére örülhetünk, hogy megjelent és egy helyen, egymás mellett olvashatóak ezek az európai szövegek. L. Ethnica 2002/1-4. A már negyedik évfolyamába lépett, még 1999-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Néprajzi Intézete kiadásában és Ujváry Zoltán szerkesztésében elindított évente négy alkalommal rendszeresen megjelenő néprajzi folyóirat hoszszabb-rövidebb tanulmányokat, cikkeket, híreket, könyvismertetéseket stb. közöl. Mivel az utóbbi időben mind a Magyar Néprajzi Társaság égisze alatt megjelenő Ethnographia c. folyóirat, mind a Néprajzi Hírek sem jelenik meg folyamatosan az Ethnica jelentős hiánypótló szereppel bír, mivel szerteágazó rovataival naprakészen tájékoztat és számos figyelemre méltó tanulmányt közöl. Tekintsük most át nagy vonalakban, mit tartalmaz a 2002. évi 4. évfolyam. Az első ünnepi szám Dankó Imre címzetes egyetemi tanár 80. születésnapjára jelent meg. Kosa László akadémikus köszöntő sorai után több szerző (így Örsi Julianna, Jósvainé Dankó Katalin, P. Szalay Emőke, Havassy Péter, Vajda Mária, V. Szathmáry Ibolya, Bartha Elek, Balassa Iván, Voigt Vilmos, Viga Gyula és Keményfi Róbert) is méltatja e neves jubiláns életútját. A folyóirat második részében különféle tanulmányokat olvashatunk több szerző tollából. Jung Károly: Miről beszélnek a délvidéki harangok? c. írásában magyar, szerb és német folklóradatokat is felsorakoztat. Ezt Edelényi Adél az Arthur-mondakör és a templomos-mondák kapcsolatai, Pacsai Imre: Az uráli és altaji népek szokásjogát tükröző elemek az orosz és szlovák folklórban, Csáki Éva: Bűvös számok az iszlám előtti török és kereszténység előtti ősi magyar vallásban c. tanulmánya követi. Ujváry Zoltán a népdalgyűjtő Ján Kollárt mutatja be, akinek az először 1834-ben kiadott gyűjteményét 1953-ban újra kiadták Pozsonyban. Ujváry Zoltán a számos ellentmondásra, és a elsősorban nacionalista hangvételű hamisítás(ok)ra hívja fel a figyelmet. Vitéz Ferenc beszélgetést közöl Stefanovics Elemér nádudvari naiv művésszel, Bődi Erzsébet Jellegzetes főtt tésztáik és levesbetétek a gömöri táplálkozáskultúrában c. tanulmánya az interetnikus kapcsolatok tükrében mutatja be a témát, s rámutat több olyan jelenségre, amelyek mindmáig sajátjai a gömöri táplálkozáskultúrának az egykori megye mind Magyarországhoz, mind pedig Szlovákiához tartozó részében. Az első szám Bánkiné Molnár Erzsébet: Vízi haszonvételek a Kiskun Kerületben és Madaras László: A Kárpát-medence a steppe utolsó állomása. Gondolatok a kései népvándorláskor néhány elméleti kérdéséhez c. írásával zárul. A 2. számot Madaras László: A X. századi magyar női viselet c. tanulmánya nyitja, majd Grin Igor: Milo's Obilie és Krajlevič Marko a magyarországi délszláv szájhagyományban, Bánkiné Molnár Erzsébet: A halasi földkönyvek. Kiskunhalas földbirtoklásának sajátosságai a földkönyvek alapján, Pántya Julianna: A kettősbirtokosság Bihar-vármegyében az I. világháború után c. dolgozata következik. Bődi Erzsébet: A gurálok néprajza. Podhale - a legújab lengyel tájmonográfia c. kötetet mutatja be egy terjedelmes ismertetésben. Ezt Silling István: Jegyzetek a Dél-Alföld agrárkultuszáról, Bartha Elek: A homrogdi templom néprajza, Halász Péter: A paprika termesztése a moldvai csángóknál, Mód László: Halotti torok Szentesen a XIX. század első évtizedeiben, Fazekas Mihály: Régi legeltetetés, zöld takarmánygyütés Karcagon, Virághné Juhász Ny. Klára: A Jászság népi gyermekjáték gyűjteményeiről és Selmeczi László: Egy jászsági gúnydal töredéke 1782-ből c. tanulmánya követi. A Miscellanae c. rovatban Szilágyi Miklós az ún. Dankó Imre-jelenséggel foglalkozik, Lukács László 157
