Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
ciós formák képezik. Az itt található megállapításokat sokrétűen támasztják alá európai és amerikai példák, a részletesen feldolgozott és ismertetett idevonatkozó szakirodalom. A kiadvány nagyobbik részét a gyakorlati muzeológia kérdéskörének boncolgatása tölti ki. Az első fejezetben a műtárgy kiválasztásának és dokumentálásának alapelveivel, kritériumaival ismerkedhetünk meg. Ehhez szervesen kapcsolódik a kutatás, amely alapját képezi a múzeumi gyűjtemény kiépítéséhez szükséges ismeretek megszerzésének. Majd a mügyüjtemények gondozásával összefüggő problémák, mint pl. a nyilvántartás, a kölcsönzés, a katalogizálás, az ellenőrzés, értékelés, biztosítás, stb. leírása következik. Külön fejezetet kapnak a műgyüjtemények közönségnek való bemutatási formái. Ilyenek a kiállítások, a különböző programok és rendezvények, a publikációk. A múzeumi munka területén is különösen fontos szerep jut a tervezésnek, a szervezésnek és a menedzseri munkának. Itt olvashatunk arról, hogy mit jelent egy múzeum életében a rövid- ill. hosszú távú tervezés, a munkaszervezés, az együttműködés, a döntés, a menedzselés, az ellenőrzés, stb. Hogyan oldhatók meg hatékonyan a múzeum jellegétől és küldetésétől függően az egyes jogi és a személyzeti kérdések, a továbbképzés. Külön fejezet foglalkozik a múzeum működéséhez szükséges anyagi kiadások bebiztosításának és effektiv felhasználásának módjaival. A múzeum életében maga az épület, amelyben többfunkciós intézményként működik, szintén problémákat von maga után. Ezek a küldetéséből adódó munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges biztonságosan berendezett helyiségek bebiztosításával kapcsolatosak. A múzeum sokrétű munkájának elvégzéséhez három zóna kialakítása szükséges: a gyüjteménykezelés elvégzésére, az adminisztrációra és a közönség fogadására kialakított zóna. A kötet mondanivalója optimista jövőképpel zárul, melyben a szerző megállapítja, hogy a múzeumok a jövőben feladataikat inter- és multidisciplináris megoldások keresésével és céltudatos munkabeosztással fogják tudni megoldani. “A életkömyezet akut veszélyeztetése és az identitásvesztés veszélye korában a múzeumok képesek a társadalomnak biztonságot nyújtani és bizalmat sugározni, megmutatni neki, hogy hol a helye és hová igyekszik.” A kötet zárórészében a szakkifejezések szótára, a tárgymutató és a témára vonatkozó legújabb szakirodalom bőséges jegyzéke segíti az olvasót az eligazodásban. E hézagpótló kiadványt nemcsak minden múzeumban dolgozó szakembernek és muzeológiát tanuló diáknak ajánlom, hanem azoknak is, akik magánemberként valamilyen mügyüjtemény tulajdonosai, vagy éppen csak vonzalmat éreznek a múltat idéző tárgyak iránt. Danter Izabella Heimatkundliches Jahrbuch des Landkreises Kronach 23-2001/12. Schriftleitung: Bernd Graf. Kronach: Landkreis Kronach 2002, 338 p. Még német viszonylatban is kiemelkedő a Kronachi Kerület (Frankföld: Eszak-Bajorország) honismereti évkönyve, mind a szakmai hitelességet, mind a megbizható rendszerességgel történő megjelenést illetően. A legutóbbi kötet is magán viseli a műfaj minden jó tulajdonságait: a szó szoros értelmében vett, a lokálpatriotizmust (is) erősítő honismertető Írásokat találunk benne, a műfaj javából. Őstörténeti tárgyú adatközlésekkel kezdve a földrajzi nevek, a szokásvilág, a nyelvjárásápolás (!) és a hitélet tárgykörén át, a gazdaság- és technikatörténettel, a Harmadik Birodalom históriájára vonatkozó adalékokkal és a térség jelentősebb szülötteinek bemutatásával foglalkozó dolgozatokkal bezárólag. Sem okom, sem célom, hogy most az egész gazdag anyagot itt részletesen bemutassam, hiszen annak elsődleges jelentősége mégiscsak ott helyben van. Egy dolgozattal viszont indokolt talán behatóbban is foglalkozni. Roland Graf példaértékű (!) tanulmányáról van szó, amely a térség olyan harangjaival foglalkozik, amelyek nem templomok tornyaiban találhatóak, hanem magánházak, iskolák, egyéb 143
