Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Tanulmányok - Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához

r a tú szándékunkat is. Mert habár ámbátor csak ketten voltunk, akik énekeltünk, vagy talán éppen azért, körülfogott a nép, még az úri osztályból is, ájtatos könnyhullatással bennünket. Oh én édes Istenem, gondoltam magamban, mily kevés kell az ember szivének, hogy boldog legyen... “ (Bálint 1977,1: 382 )

A szent Károly-hídon álló bronz szobrát 1683-ban állították, s ez prototípusa lett az Európa-szerte utak menték, hidak lábánál, malmoknál álló több ezer (sőt talán több tízezer!) Nepomuki Szent János-szobomak. A szlovákiai Kisalföld csaknem minden katolikus többségű településén megtaláljuk köztéri szobrát, illetve általában fából készült szobrát tartalmazó mezei oltárát, kápolnáját. A továbbiakban ezeket vizsgáljuk meg kissé közelebbről.

II. Nepomuki Szent János emlékei a szlovákiai Kisalföldön

Kevesen tudják, hogy amellett, hogy Csehország patrónusa és a Bánát védőszentje (Juhász 1964), Amadé László szerint a Csallóköznek is védelmezője. A felbári költő egy egész fuzetnyi énekes vallásos verset jelentetett meg 1755-ben, köztük hármat Nepomuki Szent János tiszteletére1 Többek között ilyesmiket olvashatunk benne:

„ E ’ kis köznek,

Csalló-köznek

Légy bizonyos gyámola,

Tüzet, vizet,

Ki megh győztél,

Tűz árvizet meg győzzél.

Oh Szent János Paissa Jó hír név Pátronussa

Bötsület Pártfogója. “

(Amadé 1755, 27)

Amadé László egyébként családi hagyományként hozta a mély katolikus vallásosságot. 1622-ben egyik őse, Amadé Lénárt az ellenreformációban tanúsított magatartásáért kapta meg a bárói címet, apja, Amadé Antal „buzgó katolikus lélek“ volt, sok pénzt költött templomok építtetésére, karbantartására, vallásos verseket is írt (Gálos 1937, 5-22). Maga Amadé László a jezsuitáknál nevelkedett, Nagyszombatban, majd a gráci egyetemen tanult. „ Mikor az egyház Nép. Szent Jánost, éppen a jezsuiták buzgólkodására, szentté avatta, Grácban nyilvános színpadon (auff öffentliche Schaubühne) előadták a S. Joannes Nepomucenus Martyr c. darabot, amelyben Zsigmond királyunk, és magyar táncok is (Saltus Ungarorum) szerepeltek... “ (Gálos 1937, 38). Gálos Rezső tehát Amadé gráci éveire (1724-25) teszi ezt a bemutatót Franz Krones monográfiájára hivatkozva, miközben (ahogy arról fentebb már volt szó) Nepomuki János szentté avatására csak 1729-ben került sor (1721-ben avatták boldoggá), tehát a szóban forgó inszcenáció a szentté avatási folyamatban játszhatott szerepet. Valószínűleg így kell értelmezni Krones szavait is: „Die Heiligsprechung des Johannes von Nepomuk, in welcher Richtung der Jesuiten-Orden äußerst thätig war, bot 1724 Gelegenheit zu einem großen Schaustücke, das sein Märtyrerthum verherrlichte“ (Krones 1886, 338). Amadé László tehát ebben a közegben nevelkedve nem csoda, hogy Nepomuki Szent Jánost védőszentjéül választotta. A jezsuita hatás elemzésére a későbbiekben még visszatérek, most azonban nézzük a szent további kisalföldi emlékeit.

1 Egy külön ponyvanyomtatványként később megjelent negyedik Nepomuki Szent Jánoskölteményéről is tudunk (Amadé 1759)

12