Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Alexander Fenton: Zárszó
Zárszó A zárszó nem egy terminus-post-quem-non, hanem inkább egy új kezdet! A határ mint néprajzi probléma címet viselő konferencia témái a földrajzi, politikai, nyelvészeti, kulturális, etnikai, sőt spirituális határok voltak. A Nemzetközi Európai Etnokartográfíai Munkacsoportunk történetében a legutóbbi szlovákiai találkozásunk, amelyre 1990-ben Stará Lesnán került sor, fontos határkőnek számít. E találkozóhoz köthető egyrészt a Szlovákia néprajzi atlaszának a megjelenése, valamint annak a hosszas munkának a vége, amelyet Európa Néprajzi Atlaszának Szervezőbizottsága fejtett ki az Állandó Nemzetközi Atlaszbizottság általános irányítása alatt. Az Európai Néprajzi Atlasz Találkozók sorozatából az első Zágrábban került megrendezésre 1966-ban. A következőt Bonnban rendeztük meg 1968-ban, majd Helsinkiben 1970-ben, 1972-ben Stockholmban, 1974-ben Visegrádon, 1976-ban St. Pöltenben, 1978-ban Enniskillenben, s végül Stará Lesnán 1990-ben. Bár egy európai térképet, a naptári ünnepekhez kapcsolódó tűzgyújtási szokásokat bemutatót és elemzőt - Matthias Zender professzor és bonni kollégáinak odaadó munkája jóvoltából - kiegészítettek és 1980-ban kiadtak, ez utóbbi, Stará Lesná-i találkozó alkalmával be kellett látnunk, hogy a teljes projektum megvalósításához szükséges idő és pénz meghaladta a lehetőségeinket. Előttünk állt még egy mérhetetlen nagy mennyiségű kutatómunka elvégzése, amelynek az eredményeit számítógépes programok segítségével kellett volna összehangolni. Végül is úgy határoztunk, hogy pontot teszünk az Európa Néprajzi Atlasza hatalmas céljait érintő feladatok végére, s etnokartográfiai tevékenységünket másképp folytatjuk. Ez annyit jelentett, hogy a rendszeres nemzetközi találkozóknak egy valamelyest megváltozott irányelvet kellett követniük, mely szerint minden egyes találkozó alkalmával az anyag egy témájának a lehetőség szerinti legmélyebbre ható - etnokartográfiai technikák alkalmazásával történő - feltárása után, az eredményeket könyv formájában kellett a nyilvánosságra hozni. E tevékenységnek az volt a feladata, hogy folyamatosan támogassa azokkal a nemzetközi néprajzi atlaszokkal kapcsolatos munkákat, melyek még mindig folyamatban voltak. Az 1990-es év az Európai Etnokartográfiai Munkacsoport megalakulásának éve, s azóta találkozókat szerveztünk Németországban, Csehországban, Lengyelországban és most ismét Szlovákiában. Munkánk eredménye két kitűnő kiadvány: az egyik a Kulturgrenzen und nationale Identität (Kulturális határok és nemzeti identitás) H. L. Cox szerkesztésében (Bonn 1993), a másik Evropský kultúrniprostor — jednota v rozmanitosti. Europäischer Kulturraum - Einheit in Vielfalt (Európai kultúrtér - egység a különbözőségben), J. Vaŕeka, M. Holubová és L. Petráňová szerkesztésében (Praha, 1997) jelent meg. Jelenleg még egy kiadványra várunk Lengyelországból. Stará Lesná nem egy terminus-post-quem-non volt, sokkal inkább jelzett egy új kezdetet, egy határ átlépését. Számomra úgy tűnik, hogy bár azóta nem jelentettünk meg újabb nemzetközi térképeket, találkozóink alkalmával és kiadványaikban mégis sikerült fényt derítenünk sok fontos kérdésre és - értelmezésünk szerint - az identitás zavaros, kaleidoszkópszerű jellegére, mely mint a kaméleon, állandóan változik. A jelenlegi találkozó, mely a határokkal mint néprajzi problémával foglalkozott, jelentősen elősegítette a probléma megértését. A program összeállításánál nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a határok, a határtörténetek, a néprajzi atlaszok és kulturális szervezetek, valamint az etnikai, a földrajzi és a kulturális határok kérdéseit világítsuk meg. A találkozó nagyszerű szervezettségről tanúskodott. E feladat vállalásáért nagy hálával tarozunk Dr. Liszka Józsefnek, valamint a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Kutatóközpontjának. Köszö225
