Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Cox, H. L.: Megnyitó
a mikroszintre történő áthelyezését vonta maga után. Manapság kulturális értelemben a diffúziókra úgy tekintünk, mint rendkívül bonyolult folyamatokra, mint a kulturális, a gazdasági, a politikai folyamatok és szituációk eredményeinek összegére a történeti időben, miközben a szociálpszichológiai elemek gyakran döntő jelentőségűek egy adott jelenségnek egy bizonyos földrajzi területen való sikeres elterjedésében. Ily módon - hogy csak egy példát említsek - az anyagi kultúra területén egy átvétel elfogadókészségét és időpontját az értékrend, a gazdasági haszon és a már sikeresen lezajlott korábbi újításokkal való kompatibilitás kérdése mellett az adott újítás lélektani többletértéke is meghatározza. Sőt, a gazdaságilag érdekes újítások is csak akkor tudtak gyökeret ereszteni, ha az újítás ismertté válásának időpontjában az életszínvonal jóval meghaladta a létminimumot, ami egyúttal növekvő kockázatvállalási készséget is eredményez. Mindez ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy a történelmi diffúziós folyamatok rekonstrukciója és ezek határainak a szinkronikus térképek alapján történő értelmezése mindenképpen helytelen következtetések levonását eredményezi, amennyiben nem áll rendelkezésre egy (optimális esetben) teljes terítésű történeti anyag, amely lehetővé tenné a) egy sor metakrón történelmi elterjedési kép felvázolását, valamint b) a történeti, a szociokulturális és a gazdasági meghatározó tényezők elemzését. Ez aztán a kutatásban szükségszerűen súlyponteltolódást eredményezne. A nagyobb földrajzi egységek történeti makroanalízisét a kisebb tájegységeknek, a források mennyiségi és minőségi elemzésén alapuló, vertikális történeti, gazdasági és szociális vizsgálata váltaná fel. Remélem, hogy az ez évi hozzászólások új, a korábbiakat módosító szempontokat vetnek majd fel. Mostani ülésszakunktól ebben az értelemben várok gyümölcsöző vitákat és a jövőbe mutató eredményeket. Otvárací prejav Vážený pán kolega Liszka! Vážený pán zástupca primátora Mácza! Vážený pán predseda Tóth! Vážené kolegyne a kolegovia! Dovoľte mi, aby som v mene Medzinárodnej etnokartografickej pracovnej skupiny a hovorcu nášho pracovného teamu, Alexandra Fentona, a môjho kolegu koordinátora Gábora Bamu vyslovil poďakovanie pánovi kolegovi Józsefovi Liszkovi, pánovi zástupcovi primátora mesta Komárno Mihályovi Máczovi, riaditeľovi Spoločenskovedného Inštitútu Fórum Károlyovi Tóthovi a všetkým sponzorom za toto pozvanie do Komárna. Všetci si vysoko vážime, že sa naše tohtoročné pracovné rokovanie znova môže uskutočniť na Slovensku. Zorganizovanie medzinárodnej konferencie vyžaduje náročnú prípravu, za čo Vám vyslovujeme úprimné poďakovanie. Fíranice, ktoré síce ešte vždy tvoria v zjednocujúcej sa Európe súčasť politickej skutočnosti, sa napriek všetkým prekážkam pretrhávajú. Kultúrne hranice, ako to efektne demonštrovali prednášky rokovania pod názvom ’’Kultúrne hranice a etnická identita” v Bade Honnef pri Bonne v roku 1993, nie sú výsledkami ideologických, národných a nacionalistických snáh, ale sú to výtvory tých etnológov, ktorí nasledovali príklad dialektológov, hľadali a našli hranice, zdanlivé hranice. Často oni sami vytvorili niekoľko hraníc tak, že svojvoľne zoradili obsahovo úplne divergentné a v rámci kultúry v podstate neporovnatelné javy. Nesprávne geopolitické používanie dialektologických a národopisných máp až do nedávnej minulosti netreba zvlášť zdôrazňovať. Najnovšie dejiny Spolkovej republiky Nemecko svedčia o tom, že štátne hranice, vytvorené najčastejšie svojvoľne, mohli v pamäti obyvateľstva utkvieť a skutočne mohli prerásť na sociokultúme, prevažne mentálne hranice. 20
