Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Trojan, Mieczyslaw: "A határ megszűnik, a "Fal" megmarad". A mai Alsó-Szilézia nyugati határainaál zajló szociokulturális folyamatokról
2000 Zásoby tradycyjnej architektúry na Lužycach (Bestand an der traditionellen Architektur in der Lausitz), In: T. Nowiňski, Hg., Lužyce. Bogactwo kultur pogranicza (Die Lausitz. Kulturelle Vielfalt eines Grenzraumes), S. 22-30, Zary Wasiak, Kazimierz 1985 Wplyw otwartej granicy miçdzy Polski a NRD na przebieg procesów intemacjonalizacyjnych (Einfluß der offenen Grenze zwischen Polen und der DDR auf dem Ablauf der Intemationalisierungsprozesse), Szczecin Weigel, Oliver 1999 Qualitative Ausstattungsmerkmale von Funktionalräumen in Ostsachsen. Bewertung und Strukturmerkmalen durch die Regionalbevölkerung als Basis endogener Entwicklungsstrategien, S. 92-102, Leipzig Wiegelmann, Günter 1984 Ertrag und Aufgaben volkskundlicher Kulturraumforschung, ln: Wiegelmann G., Hg., Volkskundliche Kulturraumforschung heute, S. 1-12, Münster “A határ megszűnik, a ’Fal’ megmarad“ A mai Alsó-Szilézia nyugati határainál zajló szociokulturális folyamatokról Összefoglalás A Lengyelország és az egykori Német Demokratikus Köztársaság közötti határ - bár gyorsan megnyitották - még mindig szilárd szerkezetet alkot. E határ manapság nemcsak a fizikai dimenzión belül létezik, hanem, ahogy mondani szokták, a fejekben is. A szerző a terepkutatás, a regionális sajtó és más adatok alapján tanulmányozta a határterület lengyel részének helyzetét. A változás után a régió különböző folyamatokon megy át. Ide soroljuk főként az ’’idegenek” beáramlását, számos szolgáltatóüzem szabad kialakulását (különösen a bazárkereskedését), a helyi hatóságoknak és egyesületeknek a tevékenységi formákra vonatkozó ötleteit, az új folklór kialakulását, valamint Kelet-Luzsica felfedezését. Ezzel szemben egyéb, kevésbé előnyös jelenségeket is megfigyelhetünk, mint például a hazai lakosság visszafogottságát a személyes kapcsolatok kialakítása terén, patológiai jelenségek kialakulását (a fiatalok és az idegenek bekapcsolódásával), valamint a sajátos csempészkultúra felerősödését. A vizsgált területen az integrációs folyamatok lényegében még alig vették kezdetüket, s a szomszédos határterületek lakói között a mai napig csak elvétve alakul ki kapcsolat. Említésre méltóak és sokatmondóak voltak viszont az olyan jelenségek, mint az iskolások sporttevékenysége, a helyi zenekar kapcsolatai, a nők számára szervezett összejövetelek és a különböző kulturális rendezvények. A szociokulturális tényezők sorában, melyek meghatározzák a mai Alsó-Szilézia nyugati határterületét, több olyan nagyon fontos processzuális jelenség van, amelyek megfigyelhetőek a lakosság mindennapi életében is. „Hranice zmiznú, ’múr’ ostáva“ O sociokultúmych procesoch pri západných hraniciach dnešného Dolného Sliezska Résumé Hranice medzi Poľskom a niekdajšou Nemeckou demokratickou republikou boli síce určité obdobie zrušené, ale napriek tomu majú ešte stále stabilnú konštrukciu. Dodnes existujú nielen vo fyzických dimenziách, ale, ako sa hovorí, aj v hlavách. 191
