Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Tanulmányok - Lukács László: Észak-déli kapcsolatok
Észak-déli kapcsolatok (Összefoglalás) A szerző a Felföld és a Dunántúl között a török kortól kezdve egész századunkig megfigyelhető jelentős észak-déli irányú települési, népmozgási, árucsere- és munkamigrációs folyamatokat vizsgálja. E sokoldalú együttműködés évszázadokon át a magyar-magyar, szlovák-magyar, ruszin-magyar kapcsolatokban öltött testet. A magyar-magyar kapcsolatok területén a szerző hangsúlyozza az eddig figyelemre alig méltatott családi kapcsolatok jelentőségét. A szlovák-magyar kapcsolatok főleg az árucsere (vándorárusok, vándoriparosok, tutajosok) és a munkamigráció (mezőgazdasági idénymunkások) területén alakultak ki. A ruszin-magyar kapcsolatok szintén a summásság révén teremtődtek, amelyek 1939-1944 között - Kárpátalja Magyarországhoz tartozása idején - újraéledtek. A korábbi szlovák-magyar kapcsolatok a trianoni békeszerződéssel megvont új határok következtében meggyengültek. Ugyanakkor a Dunántúlra menekülés, település révén 1920 és 1945 után erősödtek a magyar-magyar kapcsolatok. Tanulmányában a szerző a fentebb felsorolt kérdésköröket számtalan konkrét példával világítja meg. (A tanulmány magyar nyelven teljes terjedelemben Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei című kötetben olvasható. Szerk. Katona Judit-Viga Gyula. Miskolc, 1996, 79-89. p.) Nord-südliche Beziehungen (Zusammenfassung) Der Autor untersucht die beudeutenden nord-südlichen Beziehungen der Prozesse in Siedlung, Demographie, Warenaustausch und Arbeitsmigration in Oberungam und Transdanubien. Diese vielseitige Zusammenarbeit verkörperte sich jahrhundertelang in ungarisch-ungarischen Beziehungen. Auf dem Gebiet der ungarischungarischen Beziehungen betont er die Bedeutung der Familienbeziehungen, die bisher kaum berücksichtigt worden sind. Slowakisch-ungarische Beziehungen bildeten sich vor allem auf dem Gebiet des Warenaustausches (wandernde Händler, Wanderhandwerker, Flösser) und der Arbeitsmigration (landwirtschaftliche Saisonarbeiter) heraus. Ruthenisch-ungarische Beziehungen wurden ebenfalls summarisch herausgebildet, die zwischen 1939 und 1944, als Karpaten-Ukraine Ungarn angehörte, wieder belebt wurden. Die früheren slowakisch-ungarischen Beziehungen waren wegen der (durch den Trianoner Friedensvertrag bestimmten) neuen Grenzen geschwächt. Gleichzeitig aber verstärkten sich nach 1920 bzw. 1945 die ungarisch-ungarischne Beziehungen infolge Flucht und Umsiedlung nach Transdanubien. Der Autor erläutert in seiner Abhandlung die obenerwähnten Themen durch unzählige konkrete Beispiele. (Übersetzt von: Zsuzsanna Sáft) 49
