Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Tanulmányok - Hartinger, Walter: Marinahilf ob Passau. Egy népszerű búcsújáróhely kialakulása és a kapcsolódó ájtatossági forma elterjedése
• <? Acta Ethnologica Danubiana 1 (1999), Komárom—Komárno 0 ! i0 Mariahilf ob Passau. Egy népszerű búcsújáróhely kialakulása és a kapcsolódó ájtatossági forma elterjedése Walter Hartinger „Az embert semmi nem követi a halálba, csupán az, amit még életében javakként előreküldött. így saját lelkünk hasznára és javára - a Szentlélek áldásával - ezt a helyet szabad akaratunkból és eskünkből a legboldogságosabb Szűz Mária, az emberiség segítője és hozzá hasonlóan Szeráfi Ferenc atya tiszteletére állítottuk fel, és szerény bevételünkhöz képest mindenütt felépítettünk és felszenteltünk egy templomot” (Schirmer 1950,15). E szavakkal indokolta von Schwendi őrgróf, a passaui püspökség dómdékánja és adminisztrátora a saját kertjében 1631 -ben felépített Mariahilftemplom alapításának okait (Kunstdenkmäler 1919,227 skk.; Mann 1969,26-31 ; Schäffer 1964). Már akkor kezdett körvonalazódni, hogy e saját hasznára és javára építendő püspöki templom a legjobb úton halad afelé, hogy egy, egész országrészeket magába foglaló vonzerővel rendelkező központi zarándokhellyé váljon (lásd 1-2. ábra). Ez a helyzet közelebbről is magyarázatra szorul. Hogyan is válhatott egy Mária-kép (amely 1. ábra: Passaui Mariahilf-kegykép majdnem száz évig függött műalkotásként a fejedelmi képtárban, majd egy sváb nemes — aki kanonok lett Passauban - személyes kegyképeként szolgált) az egész katolikus kereszténység ügyévé? Hasonló dinamizmusa csak azon mozgalmaknak volt, amelyek Lourdes-ból, ill. Fatimából indultak ki. Ez utóbbiak azonban a tömegmédiák uniformizáló hatása alatt álltak. Először azonban tekintsük át röviden a tényeket (vö. Mindera 1961; Siegler 1862)! Leopold von Passau hercegérsek (egyidejűleg osztrák főherceg, ill. II. Ferdinánd császár testvére) 1611-ben diplomáciai küldetésben felkereste a szász választófejedelmet. Ajándékba kapott egy Mária-képet a választófejedelem galériájából, melyet Lucas Cranach — a legenda szerint Luther jelenlétében - festett 1514-ben vagy 1537-ben (vö. Kolb 1974, 10-11; Kolb 1968, 23). Visszatérve Passauba, a hercegérsek a Mária-képet kifüggesztette kastélya kápolnájában, ahol azt von Schwendi báró dómdékán meglátta, és engedélyt kért annak lemásoltatására. A történet további folytatása ezzel a képmásolattal kezdődik. Schwendi az (eredetinél 25
