Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Krónika
azt addig gondoltuk a 15-16. századtól j elen lévő (mára elmagyarosodott) szerb (rác) kereskedő rétegnek, valamint (Komárom lévén fontos katonai bázis) az osztrák császári sereg itt állomásozó, nagyobbrészt német anyanyelvű legénységének, valamint az őket követő kisegítő, kereskedő rétegnek (a 19. század végén, 20. század elején a helyi magyar lapok még arról cikkeztek, hogy túl sok anémet nyelvű felirat a városban). Mindehhez jött az 1918-as határmódosulás, melynek következtében cseh (és szlovák) hivatalnokréteg, valamint katonaság került a városba (lényegében ekkor jött létre a magyarországi Komárom, hiszen a Duna jobb partján a vasútállomáson és kikötőn kívül egyéb építmény szinte nem volt). Később, a húszas években a csehszlovák földreform eredményeként a környéken (cseh) telepesfalvak jöttek létre. 1938-at követően némi visszarendeződésre került sor, majd 1945 után az őslakosság egy részét, a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében Magyarországra telepítették, s helyükbe magyarországi szlovák családok érkeztek. A hajógyár fejlesztésével szintén szlovák szakmunkások hada (mennyi?) érkezett és telepedett le a városban. A projektum célja feltárni az interetnikus kapcsolatok terén az utóbbi fél évszázadban bekövetkezett változásokat, azt, hogy a megnövekedett szlovák elem miként tagolódik be a régi polgárváros mindennapjaiba, mennyire érzi magáénak a város mindennapos problémáit, egyáltalán mennyire érzi magáénak a várost, annak más (magyar) nemzetiségű lakóival együtt. Egyéni életutak, -szemléletek rögzítése a cél, melyen keresztül — vélhetően - valami általánosítható tanulság is leszűrhető. Talán arra is fény derül, hogy milyen történelmi helyzetekben tör előre a nacionalizmus, s mely történelmi helyzetekre jellemző a békésebb építés, együttélés... A néprajztudomány számára a fenti szempontok persze inkább csak háttéranyagként szolgálnak, a populáris kultúrában bekövetkezett változások kiváltó okaiként vehetők számba. Amellett tehát, hogy a szlovák elem városban történő megtelepedését, meggyökerezését kutatjuk, a városhoz, illetve az itt élő őslakos magyarokhoz való viszonyának alakulását vizsgáljuk, a kultúrájában bekövetkezett változásokat is rögzíteni kell. De rögzíteni kell azt is, hogy e megnövekedett szlovák elem hogyan hatott vissza az őslakos komáromiak populáris kultúrájára, mentalitására. A két város lakosságának mentalitása, viselkedéskultúrája például az elmúlt fél évszázad (?) során egészen más lett (bolti eladók, hivatalnokok stb.). Ez vajon mivel magyarázható? Egyáltalán tudható-e, honnan származik a mai magyarországi Komárom lakossága? Mindezek a kérdések persze nem válaszolhatók meg ezen eléggé szűk projektum keretein belül, ám a jövőben mindenképpen oda kellene figyelni rájuk. 2. Változásvizsgálatok 2.1. A mindennapok kultúrája a (cseh)szlovákiai magyarság életében (1998-1999) A hagyományos népi kultúra teljes mértékű felbomlása előtt a magyarok (is) lakta egykori felső-magyarországi területek Csehszlovákiához kerültek. Tanulságos eredményeket hozhat annak vizsgálata, hogyan hatottak az impériumváltozások ( 1918,1938,1945), majd a szövetkezetesítés, illetve egész máig hatóan az 1989-es változások az amúgy is egyre alakuló népi kultúrára. Az Etnológiai Központ hosszú távon egy olyan néprajzi összefoglalás létrehozására vállalkozik (a „szlovákiai magyarok néprajza”), amely egyrészt megkísérli rekonstruálni Szlovákia magyarok lakta területeinek népi kultúráját századunk első évtizedeiben, másrészt bemutatja azokat a hatásokat, változásokat, amelyek e népi kultúrát az elmúlt nyolc évtized alatt érték. Jelen projektum e hosszú távú tervezet első lépcsőfokának a megvalósulása - bibliográfiai munkálatok, könyv- és adattári kutatások, valamint terepmunka egybeötvözésével. 142
