Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Krónika
úgy nézett ki, hogy a másik, a muzeológiai is ígéretesen kialakulóban van. 1991-ben ugyanis létrejött a komáromi Duna Menti Múzeum szervezeti keretei között a Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztály, amely — így az ígéretek - egy leendő önálló szlovákiai magyar múzeum csírája lehetett volna. Ért is el bizonyos eredményeket, ám mielőtt ezekre rátérnék, hadd szóljak azon emberek naivitásáról (köztük a magaméról is), akik e nemzetiségi osztály bölcsőjénél ott voltunk. Nekünk akkor azt mondták, hogy bölcs kormányzatunk (és ez még a régi kommunista kormány egyik utolsó tette volt) engedélyezte a komáromi múzeum mellett egy országos hatáskörű magyar nemzetiségi osztály létrehozását. Örültünk a lehetőségnek, és hittünk a hímek. Igaz, voltak a múzeumon belül is ellenhangok, hiszen a komáromi múzeum az ily módon megnövekedett hatásköréhez egy fillérrel sem kapott nagyobb anyagi támogatást, mint korábban, s mondogatták is néhányan, hogy a komáromi múzeum tartja el a magyar nemzetiségi osztályt. Mindezek ellenére (vagy éppen ezért?) keményen dolgoztunk, hogy ebből az osztályból egyszer valóban önálló múzeum válhassék. Az első gyanús jel akkor mutatkozott, amikor megtudtuk (talán 1993-ban), hogy az egész Duna Menti Múzeum évi költségvetését a nemzetiségi kultúrára szánt állami keretből kapja (tehát ugyanúgy, mint a Jókai Színház vagy a Csemadok, amelyek egyértelműen nemzetiségi szerveződések), míg a többi dél-szlovákiai múzeum, az ország összes múzeumához hasonlóan, más keretből. A hír tehát fordítva bizonyult igaznak: a nemzetiségi osztály tartotta el évekig az egész múzeumot! Ekkor kezdtük mondogatni, hogy ha már az egész múzeumot ebből a keretből támogatják, akkor miért ne lehetne némi belső átszervezéssel, profilváltással az egész múzeum a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Úgy látszik, nem mondtuk elég hangosan, mert semmi nem változott... Illetve változott, mert jött a harmadik Mečiar-kormány, amely már mindent jobban és okosabban akart csinálni, mint az előző kettő, s ennek jegyében minden fontos és kevésbé fontos posztokba a maga, nem éppen szakképzettségükről híres embereit ültette. így aztán nem kellett hosszú időnek eltelnie ahhoz, hogy már nem volt kinek a komáromi múzeumban hangosan rákérdeznie a fentiekre. Annyi azonban még ezek után derült ki számomra (és ez semmi mást nem bizonyít, mint saját megbocsáthatatlan naivitásomat), hogy a múzeum 1991. április 1-jével keltezett alapítólevele kimondta: a komáromi múzeum országos hatáskörrel, „Pozsonytól Ágcsemyőig” a szlovákiai magyar kultúra kutatását, dokumentálását végzi fő specializációként. Magyarán: 1991. április 1-jétől a komáromi múzeum — a magyar múzeum. S ennek jegyében, enyhén szólva átejtve, hoztuk létre fél esztendővel később, 1991. október 1-jével, ugyanott a magyar nemzetiségi osztályt. Ezen osztály persze 1995 végéig becsülettel működött: kutatásokat, konferenciákat, (nem csak néprajzi) előadássorozatokat, (nem csak néprajzi) kiállításokat rendezett, évkönyvet jelentetett meg, továbbá (nem csak néprajzi) bibliográfiasorozatot adott ki... A tevékenység lényegében a fentebb érintett okok miatt megszakadt, és a mai napig stagnál. Részben ezt is pótlandó, de sokkal inkább a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság harmadik fontos fóruma megteremtése céljából 1997. október 1-jével létrejött (alapítványi támogatásokból, egy árva fillér szlovák állami dotáció nélkül) a Fórum Társadalomtudományi Intézet keretei között a komáromi Etnológiai Központ. Az Etnológiai Központ fő célkitűzése és feladata pedig 1. a szlovákiai magyar népesség népi kultúrájának tudományos igényű néprajzi kutatása; 2. az eredmények dokumentálása és 3. közzététele. Mivel ma az Etnológiai Központ napja van Komáromban, a továbbiakban engedjék meg, hogy ezen kis intézmény célkitűzéseiről, feladatairól, eddigi eredményeiről, valamint a közeljövő terveiről kissé részletesebben is szóljak. AJ A tudományos kutatómunka fő súlypontjai A néprajztudomány hagyományos kutatási területeinek vizsgálata mellett az Etnológiai Központ kutatási prioritásai között elsősorban az interetnikus kapcsolatok vizsgálata, a változásvizsgálatok, valamint a szakrális néprajz kutatása szerepel. Az összehasonlító 140
