Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)

Szemle

érdemes valamivel részletesebben is bemutatni. Azzola a romániai Cireça községben született 1931 -ben, egy román falu egyetlen német családja gyermekeként. A család a második világháború alatt anyai nagyszülei házába, a hesseni Marburgba költözik. A fiatal Friedrich Kari Azzolát szülei műszaki pályára tanácsolják, s így lett belőle vegyészprofesszor, ám igazi élethivatásának mégis az ikonográfiái kutatásokat stb. tekintette, s ezért kapta meg 1996-ban Roman Herzog német köztársasági elnöktől a Szövetségi Érdemkereszt megtisztelő kitüntetést is. Kiteijedt német és nemzetközi kapcsolatai révén a kisemlékkutatás talán legfontosabb központi alakja. 1975 óta szerkeszti a Das Kleindenkmal című sorozatot, amely lényegében a különböző helyeken a kisemlékek témakörében megjelent dolgozatoknak egy (különnyomat)sorozatban való újrakiadását jelenti. Mára a kisebb-nagyobb, önállóan megjelent, évfolyamonként külön-külön számozott füzetek száma a százat is meghaladja (vö. Frieß-Reimann 1992; Juhász 1998a; Riebeling 1977, 11-13).

Gyakorlatilag Friedrich Kari Azzola és köre közvetlen hatására alakult meg 1977-ben Linzben a Felső-Ausztriai Határbeli és Kisemlékek Kutatásának Munkacsoportja (Arbeitskreis für Kleinund Flurdenkmalforschung in Oberösterreich), amely a mai napig egyesületi jelleggel működik, örökifjú elnökasszonya, Nelli Kainzbauer jelenteti meg negyedéves tájékoztató füzetüket (vö. Juhász 1998b). Regionális bibliográfiákat adnak ki (Kampmüller 1993; Kampmüller 1998), módszertani kiadványokat (Assmann-Kainzbauer é. n.; Kainzbauer 1995) jelentetnek meg, fennállásuk húsz esztendős jubileumát emlékkönyv kiadásával ünnepelték meg (Kainzbauer 1997). Az 1997-ben Ennsben rendezett ünnepi ülésszakhoz kapcsolódva egy fotókiállítást is megnyitottak, amely nagyszerűen érzékeltette azt a sokrétű feltáró, dokumentáló és felújító tevékenységet, amely e munkacsoportra jellemző (Juhász 1997). Amíg a fentebb emlegetett hesseni csoport erőssége a tudományos igényesség, az ikonográfiái, történeti érdeklődés, addig a felsőausztriai szervezet inkább a kisemlékek számontartására és gyakorlati megőrzésére fektet nagyobb hangsúlyt. Ez jellemzi különben a kisemlékek megőrzésére és felkutatására 1985-ben alakult baden-württenbergi egyesületet is (Gesellschaft zur Erhaltung und Erforschung der Kleindenkmale in Baden-Württenberg), amelynek motorja az ubstadt-weiheri Günter Meier. E kisvárosban található alapos, könnyen áttekinthető dokumentációjuk, könyv- és fotótáruk is, ám ők ennél sokkal fontosabbnak tartják a kisemlékek gyakorlati megőrzését, felújítását, (vö. Meier 1995; Liszka 1994; Liszka 1995a). Többé-kevésbé rendszertelenül megjelenő hírmondót is kiadnak (GEEK - Informationsheft für Mitglieder und Freunde), amelynek eddig csaknem félszáz füzete látott napvilágot.

Roland Graf a bajorországi Kronachban és környékén tevékenykedik, ahol az ottani kisemlékvédők motoija. Egyesületük 1974-ben alakult, és tevékenységük elsősorban a kisemlékek megmentésére, karbantartására irányul (bár nem jelentéktelen Roland Graf publikációs munkássága sem!). Megalakulásuk óta több mint 250 kisemlékek állíttattak fül újra, ill. tataroztak (vö. Graf 1981-1982; Graf 1993; Graf 1997). Megjegyzendő, hogy a 651 négyzetkilométernyi Kronachi kerületben több mint ezer kisemléket tartanak nyilván, s ebből mintegy hatszáz egyházi jellegű építmény (képoszlop, út menti kereszt, kápolna stb.). Feltétlenül ki kell emelni, hogy miként a többi, a kronachi egyesület is önkéntességi alapon működik, és tagjai az elfeledett kisemlékek felkutatására, újjáalakítására emberfeletti energiákat fordítanak. Természetesen néhány ember (elsősorban Roland Graf) lelkesedése mozgatja az ügyet, de ne feledjük, hogy az egésznek igen súlyos anyagi vetületei is vannak. Ezeket a szervezők általában a legkülönbözőbb helyekről biztosítják, kezdve a központi (éretsd: bajor) állami támogatásokkal, az önkormányzati forrásokon keresztül az egyéni adományokkal bezárólag. Mindehhez persze hallatlanul aktív „népművelési munkára” is szükség van; ezt a kronachi helyi lapokban évente megjelenő több tucatnyi figyelemfelkeltő cikk, a honismereti munkacsoport immár huszonharmadik évfolyamába lépő évkönyve (Heimatkundliches Jahrbuch des Landkreises Kronach), valamint az ismeretterjesztő előadások, tanulmányi kirándulások sora bizonyítja.

133