Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1942. (61. évfolyam 1-28. szám)

1942-01-08 / 1. szám

1. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 3. oldal. 16. életévét betöltötte, de a 19. életévét még nem töltötte be, végül az a 19. élet­évét betöltött férfi munkás, aki nehéz mun­ka végzésére nem képes. c) Harmadosztályú munkás az a férfi és az a nő, aki a 16. életévét még nem érte el, de a 14. életévét már betöltötte. Továbbá az a férfi, aki a 60. és az a nő, aki az 55. életévét betöltötte. d) Negyedosztályu munkás az, aki be­töltött 12, és betöltött 14. életévek között van. Szellemi vagy testi fogyatkozás miatt lényegesen csökkent munkaképességű mun­kavállalók, csökkent munkaképességűeknek megfelelő alacsonyabb osztályba sorozandók. 2) Napszámbérek. Napszám tekintetében az év három időszakra oszlik: 1. Téli időszak: november, december, január, február és március hónapok. 2. Tavaszi-őszi időszak : április, május 1-től 15-ig, szeptember és október hónapok. 3. Nyári időszak: május 16-tól 31-ig, junius, julius és augusztus hónapok. A legalacsonyabb napszámbérek a következők Somogy vármegye területére Kaposvár m. város kivételével: I. oszt II. oszt III. oszt IV. oszt téli idényre T80 P T50 P T—P 0'80P tavaszi-őszi „ 2'50 P 2-—P T40 P 1'—P nyári „ 3'— P 2‘40 P P60P T20 P Kaszásnapszám május 15-től augusztus 31-ig 4 P. Kaposvár m. város területére a fenti napszámbérek 25%-os többlete fizetendő. A munkaidő a szokásos étkezési szü­netekkel napkeltétől napnyugtáig tart és a munkás napkeltekor tartozik a munka- vagy elosztó helyén jelen lenni. Az a munkás, aki fogat vagy istállózott állatok mellett tel­jesít szolgálatot, a megállapitott vagy tény­leg fizetett munkabéreknél 20 °/o-al nagyobb illetményre tarthat igényt. A munkaszüneti napon a fenti bérek­nél 25 %-kal magasabb napszám fizetendő. A szőlőmunkás napszámbére azonos a fentiekkel, azonban permetezésnél 25 °/o, porozásnál, kézioltásnál és zöldoltásnál 20 fillér többletet kell fizetni naponta. 3) A legkisebb aratási és cséplési munkabérek megállapítása. a) A részesaratásnál a gabona levá­gásért, felkötésért, eső vagy vihar esetén a keresztek rendbehozásáért, a tarló össze gereblyézéséért, a kusza felkötéséért, továb­bá a hordásért és takarodásért jár a részes munkásnak élelmezés nélkül a termés 10-ik része, élelmezéssel pedig a 11-ik rész szal­ma nélkül. A szalma csak az esetben a részes aratóé, ha a részeket saját fogatán viszi el és azokat saját költségén csépelteti is el. Egyébként a szalma és törek a mun­kaadóé marad, az aratórész elcsépléséhez adott cséplőgép, fütő és kenőanyag, továbbá a gépkezelő használata ellenében. Amennyiben a tarló gereblyezését az uradalom végezteti, úgy az aratók összes­sége kát. holdankint 1 negyed napot tartozik szolgálni. A hordás és asztagolás úgy értelme­zendő, hogy erre a célra csak az aratók 30 0/f-a vehető igénybe mindaddig, mig az általuk learatott termények teljes betakarí­tása meg nem történik. b) Biztosíték (vagylagos bér) kát, hol- dankint számítva jobb termőképességü föl­dön 70 kg. gyengébb termőképességü földön 60 kg. c) szakmánybérért történő aratásnál élelmezés mellett 80 kg. élelmezés nélkül 90 kg. fizetendő kát. holdankint. d) a cséplés és kazalozás (beleértve a polyva és esetleges törekkazalozást és fe­dést is) együttes munkájáért részcséplésnél

Next

/
Thumbnails
Contents