Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1942. (61. évfolyam 1-28. szám)

1942-04-02 / 8. szám

8. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 85. oldal. dási évben történt mindennemű vagyonvál­tozást egybegyűjtve mutat ki olykép, hogy abból végeredményben megállapítható le­gyen : mily összeg volt költségvetésileg elő­irányozva, járandóságként előirva, leróva, mennyi a pénztári maradvány, mennyi a cselekvő és mennyi a szenvedő vagyon, A zárszámadás minden egyes tételé­nél ki kell mutatni a költségvetési hitelt, a múlt évi hátralékot vagy túlfizetést, hátra­léktörlést vagy szaporodást, folyó évi elő­írást, ezek összegét, a lerovást, a végső hátralékot, vagy túlfizetést, a költségvetési előirányzattal szemben elért több vagy ke­vesebb bevételt, illetve megtakarítást, vagy hiteltullépést; A végerdményt a zárszámadás összegezése adja. A zárszámadás elkészítése, közszem­lére tétele, letárgyalása, felülvizsgálatra való beterjesztése és a jogorvoslat előterjesztése, általában a számadási per lefolytatása ese­tén községet terhelő kötelezettségek, illetve jogokra vonatkozóan az e tárgyban minden­kor érvényes jogszabályok az irányadók. Ezidőszerint a 177.200—1924., 42.200—1927 B, M. sz., valamint a 83.466—1936. B. M. sz. körrendeletek. 11. A vagyonkezelők személyi és anya­gi felelősséget az 1886: XXII. te. 86, §-ában foglalt rendelkezések szabályozzák. 12. A számadási perrend tekintetében az 1924: IV. te. végrehajtása tárgyában ki- bocsájtott 177.200—1924. JB. M. sz. kör­rendelet 19. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. IV. Utalványozás. 13. Az utalványozást a községi biró a községi (kör) jegyző ellenjegyzése mellett a jogerősen megállapított költségvetés keretén belül teljesíti. Az utalványozás kiterjed a költségvetés keretébe tartozó minden kia­dásra. 14. Szabályszerű utalványozás és pénz­tári számfejtés nélkül vagyonváltozással járó pénztári műveletet foganatosítani nem sza­bad. 15. Esedékesség előtt kifizetéseket, avagy előzetes számfejtés alá nem vett szám­lákra fizetéseket teljesíteni nem szabad. A teljesítendő fizetések igazolásául szolgáló pénztári okmányokat, különösen valódiság, jogérvényesség és bélyegkötelezettség szem­pontjából előzetesen meg kell vizsgálni. Valódiság és jogérvényesség tekintetében szabály, hogy az okmányt a pénzfelvételre jogosultnak kell aláírni. B) Pénzkezelés. I. Általános rész. Pénzkezelés a postatakarékpénztár utján. 16. A községek pénzkezelése általá­ban a Belügyi Közlöny 50/1923. számában közzétett 128.214—1923. B. M. számú, va­lamint a Budapesti Közlöny 101. és 133. 1924. számában közzétett 5200. és 5400— 1924. P. M. sí. Utasításokban és az 1927. évi 600. P. M. sz. alatt megjelent rendelet és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 60.000/VII. a.—1927. P. M. sz. Utasításban (K.K.H.O.) foglalt rendelkezések alapján a postatakarékpénztárnál nyitott csekkszámlá­kon történik. Minden községnek két csekkszámlája van és pedig : a) „Községi adópénztár (község neve)" b) „Községi alapok pénztára (község neve)" elnevezéssel. Azt, hogy egyes nagyobb kezeléssel biró községben több csekkszámla nyitható-e, a vármegye alispánja esetről-esetre rendele­tileg szabályozza. A községi adópénztár csekkszámla az együtesen kezelt közadók, idegen községek által behajtásra kimutatott adók, beruházá­

Next

/
Thumbnails
Contents