Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1941. (60. évfolyam 1-27. szám)
1941-11-13 / 24. szám
24. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 311. oldal. esetén vigyázni kell arra, hogy a fedeztetési jegynek és a fedeztetési naplónak ugyanarra a fedeztetésre vonatkozó adatai megegyezzenek. (5) A fedeztetési napló adatait — tekintet nélkül arra, hogy a köztenyésztésre szolgáló apaállatnak ki a tulajdonosa — az apaállatok ellenőrzésével a községi elöljáróság állal megbízott előljárósági tag (m. városban a polgármester áltál kijelölt tisztviselő) minél gyakrabban, de legalább kéthetenkint egyszer köteles ellenőrizni és azokat a fedeztetési jegyek A) lapjainak adataival összehasonlítani. A fedeztetési naplóba bevezetett adatok valódiságáért az apaállatgondozó és az ellenőrzést végző felelős. (6) A betelt vagy tovább nem vezethető fedeztetési naplókat, valamint a felhasznált fedeztetési jegyek A) lapjait az apaállatgondozótól a marhalevélkezelő átvenni és mint számadási okmányokat megőrizni köteles. Állategészségügyi rendelkezések. . 11. §• (1) A köztenyésztésre szolgáló apaállatok egészségügyi vizsgálatáról, betegség esetén pedig megfelelő gyógykezeléséről az apaállattartó gondoskodni köteles. (2) Az apaállatokat a lépfene, vagy sercegő üszög ellen be kell oltani és ezeket a védőoltásokat évenkint meg kell ismételni. Ezen felül akkor, amikor a vármegye területén a száj- és körömfájás fellép, az alispán rendeleti utón szabályozza az ezen be- legség elleni kötelező védekezés módját és mérvét. (3) A járványos vagy fertőző elvetélések (Brucellosis, Bang-betegség) számának csökkentése végett a láthatóan beteg nőivarú állatokat nem szabad fedeztetni. Az egészségesnek látszó, rendes ellésíi, vagy elvetélt teheneket is csak a második üzekedés, de legalább 6 hét eltelte után szabad első ízben fedeztetni. (4) A köztenyésztésre szolgáló apaállat nem engedhető olyan nőivarú állathoz, amelynek ivarszervéből nyálkás, gennyes, vöröses, szürke, vagy sárgás váladék ürül, melynek hüvelyén a nyálkahártya erősen piros és rajta apró sárgás göbök, sebek vagy fekélyek láthatók, továbbá, amely nem rendes időben ellett, amely nem rendes időre vagy nem önmagától vetette el a magzatburkot. Erre nézve az apaállatgondozó a fedeztetésre felvezetett nőivarú állat tulajdonosát minden esetben kikérdezni tartozik. (5) Abban az esetben, ha fedeztetés végett láthatóan beteg nőivarú állatot vezetnek a köztenyésztésre szolgáló apaállathoz, az apaállatgondozó teendői a következők. Köteles aj a fedeztetést megtagadni, b) a nőivarú állat tulajnonosától a fedeztetési jegy A) és B) lapját bevonni, c) a nőivarú állatot a fedeztető helyről minél hamarabb elvezettetni, d) a fedeztető hely talajára esetleg lefolyt zavaros hüvely váladékot az alatta lévő földdel együtt eltávolítani és az állatorvos által kijelölt helyen összegyűjteni, vagy megfelelő helyen elégetni, e) a bevont fedeztetési jegy A) és B) lapját e községi elöljáróságnak (m. város polgármesterének) beszolgáltatni és egyben az esetről jelentést tenni. (6) A községi elöljáróság (m. város polgármestere) a nőivarú állat tulajdonosát