Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1938. (57. évfolyam 1-26. szám)
1938-06-02 / 11. szám
114. oldal. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 11. szám. Természetesen ehhez igazodik a vármegyei tiszti főügyész hivatali munkaköre is, amelyet a létszámcsökkentés óta életbeléptetett jogszabályok még külön is megnöveltek. Igen jelentékeny, és ügyek természetéből folyó komoly munkatöbbletet jelent például az, hogy az 1929: XXX. t. c. vonatkozó rendelkezései a főszolgabirák és a polgármester I-ső fokú fegyelmi Ítélkezési jogkörét megszüntették. A régi fegyelmi eljárás értelmében ugyanis a kisebb jelentőségű fegyelmi vétségeket I-ső fokban t. ügyészi indítvány nélkül a Főszolgabirák és Polgármester torolták meg, a községi elöljárók, bábák stb. kisebb jelentőségű ügyei tehát csak felebbezések esetén adtak a tiszti ügyészségnek munkát. Ezzel szemben a jelenlegi eljárás szerint mindenféle ügyben I ső fokú fegyelmi hatóság az Alispán, aki a t. főügyész vádinditványa figyelembe vételével Ítélkezik és igy a tiszti ügyészség munkaköre a fegyelmi ügyekben megsokszorozódott. Ugyanez a helyzet többek között a Kincstári ügyekben is, hol az időközben megjelent 600/1927. P. M. sz. Hivatalos Összeállítás alapján a Kincstári Hatóságok jóval többször veszik igénybe a vármegyei tiszti ügyészség közreműködését, amit a kincstári követeléseknek fokozottabb behajtása tesz szükségessé. Szaporította a munkakört a Földbirtokrendező Bíróság hatáskörének a Köz- igazgatási Bizottság Gazdasági Albizottságára való részbeni átruházása is, mert például az elmúlt 3 évben a tiszti ügyészségnek több mint 4000 ügydarabot adtak le nyilatkozat-tétel végett, hogy a meghozott vóghatározat ellen kiván-e közérdekből jogorvoslattal élni. Ilyen körülmények között a vármegyei tiszti főügyészi hivatal ügyforgalma a legutolsó években már átlag évi 10.000 ügydarabra növekedett és emellett például 1937-ben részt kellett venni 207 tülönfóle ülésen és elkellett járni a különféle bíróságoknál gondnoksági, jfondnokságmeg- szüntetési gyámpénztári, megyei, községi, kincstári stb. peres ügyekben 128 olyan tárgyaláson, amelyek az elkerülhetetlen várakozási időt is beleértve rendszerint egyenkint több órát vesznek igénybe. Ha ezenkívül figyelembe vesszük azt is, hogy a vármegyei tiszti főügyész a hozzá állandóan igen nagy számban forduló feleket (gyámokat, gyámoltakat, gondnokokat és gondnokoltakat stb. stb.) útbaigazításokkal és a terjengős panaszok maghallgatása után jogi tanácsokkal is köteles ellátni, nyilvánvaló, hogy Somogy- vármegyében az egyes ügyek és a közérdek kisebb-nagyobb hátránya nélkül a tiszti főügyészi hivatali teendőket még tulerőltetett munkássággal sem lehet hosszú időn át a jelenlegi létszámmal ellátni, miért is a hivatali ügymenet zavartalan és kifogástalan ügyvitele szempontjából közérdekből feltétlenül szükségesnek látszik, hogy az 1924. évi julius hó 1 ével létszámapasztás folytán megszüntetett vármegyei tiszti alügyészi állás Somogy vármegyében ismét megszerveztessék. A vármegye Törvényhatósági Bizottsága ennek szükségét belátva már két ízben is elhatározta a tiszti alügyészi állás újbóli megszervezését és pedig 1926. november hó 3-ikán tartott közgyűlésén, 789 kgy. és 1936. évi május hó 4-én tartott közgyűlésén 30 kgy. 418/1936. szám alatt. A m. kir. Belügyminiszter ur 30897/ 1927. III. sz. rendelete a tisztialügyészi állás megszervezéséhéz az esetben helyezte kilátásba jóváhagyását, ha ez egy másik állás átszervezése utján történne, mig a m. kir. Belügyminiszter ur 97197/1II. a. 1936
