Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1933. (52. évfolyam 1-53. szám)

1933-02-23 / 8. szám

8. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 41. oldal. szentgyörgy, Csákány, Felsőzsitfa, Főnyed, Hollád, Horvátkút, Miháld, Nemesdéd, Nemesvid, Pat, Sávoly, Sand, Simonyi, Somogy fehéregyház, Somogysánison, Sző- kedencs, Tikos, Varászló és Yörs községek. XVII. kerület. Székhelye: Somogy- v á r. Ide tartoznak : Buzsák, Bodrog, Boronka, Csömend, Gamás, Libickozma, Nikla, Öreglak, Pa- muk, Pusztakovácsi, Somogy fájsz, Somogy - vár, Somogyvámos és Táska községek. XVIII. kerület. Székhelye: Sziget­vár I Ide tartoznak : Almamellék, Almáskeresztur, Basal, Boldogasszonyfa, Csertő, Mozsgó, Somogy- viszló, Szigetvár, Szulimán és Zsibót köz­ségek. XIX. kerület. Székhelye: Sziget­vár II. Ide tartoznak: Bürüs, Drávafok, Endröcz. Gyöngyös­mellék, Hóból, Istvándi, Kálmáncsa, Kis­tamási, Kisdobsza, Magyarlad, Magyar- ujfalu, Markóc, Merenye, Molvány, Nagy- dobsza, Nemeske, Németiad, Németujfalu, Pata, Patosfa, Petteud, Poklosi, Potony, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhat- van, Szörény, Teklafalu, Tőtszentgyörgy, Várad és Zádor községek. XX. kerület. Székhelye: Tab. Ide tartoznak : Ádánd, Balatonkiliti, Balatonujhely, Bábonymegyer, Jut, Nagyberény, Ságvár, Som, Szabadhidvég és Tab községek. A kéményseprőmesterek szóbeli ké­relme alapján előterjesztett azon indít­ványt, hogy a kéményseprési szabályren­delet 9. §-ának 2. bekezdése, mely a sep­rés teljesítésének igazolásához két könyves rendszert ir elő — kijavittassék oly mó­don, hogy a seprés igazolása továbbra is a régi egykönyves rendszer alapján tör­ténjen — teljesíthetőnek nem találtuk. Megokolas. Az eddigi 16 régi kéményseprő mun­kakerület helyett 20 munkakerület volt lé­tesítendő, mert a munkakerületek ezen uj beosztásával megszűnt a kerületek kémény­száma közti nagy aránytalanság és az egyes kerületek a 92.522/1926. K. M. e. h. ren­delkezéseivel ellentétben álló tulmagas ké­ményszáma. Némi eltérés csak a várme­gye északi és déli részén fekvő munkake­rületek kéményszáma közt van. Ugyanis mig a vármegye északi részén (Balaton mentén) egy egy munkakerület kémény­száma 4000 körül mozog, addig a várme­gye déli részén (Dráva mentén) egy-egy kerület kéményszáma 4200 körül mozog. Ezt az eltérést indokolja az, hogy a Bala­ton mentén nagyobb községek vannak s igy egy-egy kerület községeinek száma ke­vesebb, tehát egy-egy kerület kisebb te­rületen is fekszik s ennélfogva a kerület tömörebb, a munka kevesebb idő alatt vé­gezhető el. Ezenfelül a vármegye közepé­től északra, a Balaton felé, különösen a Ba­laton parton, a községek állandóan fejlő­désben vannak, mig a vármegye közepé­től délre, a Dráva felé, különösen a Drá­va mentén, a községek fejlődése fokról-fok­ra lassúbb, sőt egyes községekben vissza­fejlődés állott be. A Dráva mentén sok­kal több kisebb község van s igy egy-egy munkakerület községeinek száma is több, tehát egy-egy kerület nagyobb területen fekszik, ennélfogva a munka is nehezeb­ben végezhető el. Húsznál több munkakerület nem volt létesíthető, mert az 1922. évi XII. te. 64. §. 4. bekezdése kimondja, hogy a kerületi beosz­tás módosításánál figyelemmel kell lenni a tűzbiztonság követeményeire, úgyszintén arra is,hogya kéményseprőiparos és családja tisztességes megélhetésén kívül legalább két állandó segédnek alkalmazása és tisz­

Next

/
Thumbnails
Contents