Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1933. (52. évfolyam 1-53. szám)
1933-10-19 / 43. szám
262. oldal. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 43. szám. Hivatalos másolat a 16008/259—1983 alispáni számhoz. M. kir. kereskedelemügyi minister. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak (Budapest székesfőváros kivételével). A vasúti állomások területén bérelt rakterületekröl vasútra feladott, valamint az ily rakterületekre kirakott áruk meg- vámolása körül ismételten jogviták merültek fel a rakfelületek bérlői és a vámsze- dési joggal felruházott önkormányzati testületek között. E jogvitákra az szolgáltat alapot, hogy az érdekeltek eltérően értelmezik a vám- szedési Engedélyokiratok ama határozmá- nyát, amely a vámszedési jogot akként határolja körül, hogy az „a vasúti állomásokon fel- és leadott és a vámtárgyak igénybevételével szállított“ áruk megvá- molására terjed ki. A rakterületbérlők erre a határoz- mányra való hivatkozással szállítmányaik vámmentességét vitatják, minthogy a feladás a rakterűiéiről, illetve a leadás a rakterületre történvén, — szerintük — az árúk vasúti szállításával kapcsolatban vámtárgyak nem vétetnek igénybe s igy azok az idézett határozmány értelmében meg nem vámolhatók. Ezzel szemben az önkormányzati hatóságok a szóban levő szállítmányokat is megvámolhatóknak tartják arra támaszkodva, hogy az áruk előzetesen vámos utón fuvaroztatnak a lakterületre, illetve onnan később ily módon szállíttatnak el, s igy „a vámtárgyak igénybevétele“ — felfogásuk Bzerint — ezen szállítmányok tekintetében is tényleg megállapítható. További viták megelőzése, valamint a vámengedélyes önkormányzati testületek és a tekintetbe jövő magánfelek jogos érdekeinek megóvása céljából is szükségesnek látom azért, hogy a kérdésben helyesen elfoglalható álláspontot az 1890 : I. te. 88. § ában biztosított jogkörömből kifolyólag az alábbiakban ismertessem a közönség előtt: A vasúti állomásokon gyakorolható vámszedésre vonatkozó Engedélyokiratok arra adnak az engedélyesnek jogot, hogy vámot szedhessen a vasutakon szállított minden olyan áru után, amelyet vámbevételből fenntartott utón fuvaroznak ki a vasúti állomásra, illetőleg onnan ily utón szállítanak el. Abban a tekintetben, hogy a vámtárgy igénybevételének a vasúti számítással i d ő b e 1 i 1 e g közvetlen összefüggésben kell-e történnie, az Engedélyokirat rendelkezést nem tartalmaz. Kétségtelen azonban, hogy a vámszedési jog engedélyezésének céljával és az egyenlő elbánás elvével is ellenkeznék az, ha a vasúton szállított és a vámtárgyakat tényleg igénybevevő áruszállitmányok egy része mentesülne a megvámolás alól csupán azért, mert ezeknek a vasúti állomásra való ki, illetve onnan való befuvarozása és a vasúti szállítás időpontja között bizonyos időbeli megszakítás következett be. Az engedélyokirat helyes értelmezése szerint be lehet tehát szedni a vámot a vasúti állomások területén bérelt rakterűiéiről feladott áruk után 'is, ha azok oda vámos ut igénybevételével kerültek, minthogy az ily rakterületre szállítás egyértelmű a vasúti állomásra feladás céljából I való szállítással. 15.591/1. A. sz/1933. Körrendelet
