Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1933. (52. évfolyam 1-53. szám)

1933-08-24 / 35. szám

35. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 219 oldal. vagy akL évközben szerzett bejelentési kötelezettség alá tartozó ebet, úgyszintén akinek ebe évközben választatott el, arra az időre igazolásul, amig ebének védjegye az alispántól leérkezik, a bejelentésről elismervényt kap. A külföldről behozott azokra az ebekre, amelyek a jelen szabályrendelet 1 , illető­leg 13 §-a értelméből) adófizetés és véd­jegy nélkül tarthatók, birtokosuk e körül­mény igazolására igazolványt kaphat. Az igazolványt az eb leírásának közlése mel­lett 30 napi érvénnyel díjmentesen a tar­tás helyére illetékes állategészségügyi ha­tóság állítja ki. Az igazolvány érvényes­sége legfeljebb két Ízben 30—30 napra hosszabbítható meg. A meghosszabbítást az a helyi állategészségügyi hatóság esz­közli, amelynek területén az ebet a meg­hosszabbítás idejében tényleg tartják. A más községben (városban) már megadóztatott és a jelen szabályrendelet 3 § ának 4 bekezdése értelmében újabb adófizetés nélkül tartható ebek addig, amig védjegyük beérkezik, az idegen községben/ nyert védjegyet hordják. A védjegy átvételekor az idegen köz­ségben nyert védjegyet az elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) be kell szolgált itni, mely azt megsemmisítés végett az alis­pánhoz terjeszti fel. Az egyidőben átvett uj védjegy ára fejében 50 fillért szintén le.., kell fizetni. 17. §. Kaposvár megyei város területén min­den eb az utcára (térre) csak a marás lehetőségét kizáró szájkosárral bocsátható. (100.000/1932. F. M. sz. r. 120. § ) A Bala­ton mellett fekvő községekben, fürdő és üdülőhelyeken, telepeken május hó 1-től szeptember 30 ig hasonlóan ebei az utcára (térre) csak a marás lehetőségét kizáró szájkosárral szabad bocsátani. A vármegye alispánja ezen szájkosárkényszert szükség esetén a vármegye bármely községére is kiterjesztheti Vendéglőbe vagy kávéházba, úgy­szintén azok kerthelyiségébe csak a marás lehetőségét k záró szájkosárral és pórázon tartva szabad ebet bevinni, mely tilalom betartásáért nemcsak az eb birtokosa, ha­nem az illető helyiség tulajdonosa (bérlője) is felelős. Más nyilvános helyiségbe, úgy­szintén vásárra, vagy piaora tilos ebet vinni. A vármegye területén tartott minden ebet a veszettség ellen évenkint be kell oltani az eb birtokosának költségére, ellen­ben az apaállatgondozók, pásztorok stb. őrzés céljából tartott ebeinek oltási költ­ségeit a községek viselik. Ez utóbbi eset­ben a községi és körállatorvosok a védő­oltást díjmentesen tartoznak elvégezni. 18 §. A 13—17 §-okban foglalt rendelke­zéseken felül az ebtartás tekintetében még az 1928 évi XIX. te végrehajtása iránt kiadott 100 000/1932. F. M sz. rendelet 120. § ában foglalt rendelkezéseket is be kell tartani. 19. §. Az ebadó alól elvont vagy az ebtar­tás egyéb szabályai ellenére tartott s emi­att a gyepmester által befogott ebet bir­tokosa a helyi állategészségügyi hatóság engedélyével 3 napon belül kiválthatja. Az eb után, ha kiadását a helyi állat­egészségügyi hatóság megengedte, birto­kosa minden megkezdett napra 50 fillér tartásdijat tartozik fizetni. E dij a gyep- mestert, illeti. A helyi állategészségügyi hatóság az engedélyt csak az eb igazolt

Next

/
Thumbnails
Contents