Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1933. (52. évfolyam 1-53. szám)

1933-06-29 / 26. szám

26. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 179. oldal. szentgyörgy, Csákány, Felsőzsitfa, Főnyed, Hollád, Horvátkút, Miháld, Nemesdéd, Nomesvid, Pat, Sávoly, Sand, Simonyi, Somogyfehéregyház, Somogysámson, Sző- kedencs, Tikos, Varászió és Vörs községek. XVII. kerület. Székhelye: Somogy- vár. Ide tartoznak : Buzsák, Bodrog, Boronka, Csömend, Gamás, Libickozma, Nikla, Öreglak, Pa- muk, Pusztakovácsi, Somogyfajsz, Somogy- vár, Somogyvámos és Táska községek. XVIII. kerület. Székhelye : Szigetvár. I. Ide tartoznak : Almamellék, Almáskereszlur, Basal, Boldogasszonyfa, Csertő, Mozsgó, Somogy- viszló, Szentlászló, Szigetvár, Szuümán és Zsibót községek. XIX. kerület. Székhelye : Szigetvár. II. Ide tartoznak : Bürüs, Drávátok, Endrőcz, öyöngyös- mellók, Hóból, Istvándi, Kálmáncsa, Kis­tamási, Kisdobsza, Magyarlad, Magyar- ujfalu, Markóc, Merenye, Moivány, Nagy- dobsza, Nemeske, Nómetlad, Németujfalu, Pata, Patosfa, Pettend, Poklosi, Potony, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhat- van, Szörény, Toldafalu, Tótszentgyörgy, Várad és Zádor községek. XX. kerület. Székhelye: Tab. Ide tartoznak : Ádánd, Balatonkiliti, Balatonujhely, Bábonymegyer, Jut, Nagyberény, Ságvár, Som, Szabadhidvég és Tab község. A kéményseprömesterek szóbeli ké­relme alapján előterjesztett azon indít­ványt, hogy a kéményseprési szabályren­delet 9. §-áuak 2, bekezdése, mely a sep­rés teljesítésének igazolásához két könyves rendszert ir elő — kijavittassék oly módon, hogy a seprés igazolása továbbra is a régi egykönyves rendszer alapján történjen — teljesíthetőnek nem találtuk. M e g o k o I á s. Az eddigi 16 régi kéményseprő mun­kakerület helyett 20 munkakerület volt lő- le.sitendő, mert a munkakerületek ezen uj beosztásával megszűnt a kerületek kémény­száma közti nagy aránytalanság és az egyes kerületeknek a 92.522/1926.. K. M. e. h. ren­delkezéseivel ellentétben álló tulmagas kó- ményekszáma. Némi eltérés csak a várme­gye északi és déli részén fekvő munkake­rületek kéményszáma közt van. Ugyanis mig a vármegye északi részén (Balaton mentén) egy egy munkakerület kémény­száma 4000 körül mozog, addig a várme­gye déli részén (Dráva mentén) egy-egy kerület kéményszáma 4200 körül mozog. Ezt az eltérés indokolja az, hogy a Bala­ton mentén nagyobb községek vannak e !'gy egy-egy kerület községeinek száma ke­vesebb, tehát egy-egy kerület kisebb te­rületen is fekszik s ennélfogva a kerület tömörebb, a munka kevesebb idő alatt vé­gezhető el. Ezenfelül a vármegye közepé­től északra, a Balaton felé, különösen a Ba­laton parton, a községek állandóan fejlő­désben vannak, mig a vármegye közepé­től délre, a Dráva felé, különösen a Drá- vamentén a községek fejlődése fokról-fokra lassúbb, sőt egyes községekben vissza­fejlődés állott be. A Dráva mentén sok­kal több kisebb község van s igy egy-egy munkakerület községeinek száma is több, tehát egy-egy kerület nagyobb területen fekszik, ennélfogva a munka is nehezeb­ben végezhető el. Húsznál több munkakerület nem volt létesíthető, mert az 1922. évi XII. to. 64. §. 4. bekezdése kimondja, hogy a kerületi beosz­tás módosításénál figyelemmel kell lenni a tűzbiztonság követelményeire^ úgyszintén arra is, hogy a kéménysepröiparos és családja tisztességes megélhetésén kívül legalább két állandó segédnek alkalmazása és tisz­

Next

/
Thumbnails
Contents