Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1933. (52. évfolyam 1-53. szám)
1933-05-18 / 20. szám
20. szám. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 133. oldal. tetlen előéletű és nemzeti szempontból teljesen megbízható jelentkezők lesznek felvéve. A tanfolyam dija összesen 80 P (tandij, elszállásolás és teljes étkezés). A tanfolyamra jelentkező tartozik Győr város tüzoltóparanosnokságához küldendő kérvényéhez a község elöljárósága által hitelesített születési anyakönyvi kivonatát, erkölcsi bizonyítványát, orvosi bizonyítványt, iskolai bizonyitványmásolatot és a 80 P. tandij, elszállásolás és ellátás feladását igazoló bejelentést vagy vevőnyt mellékelni. A felvételről a jelentkező legkésőbb május hó 30 ig értesítve lesz. A felvett hallgató rangjelzésnélküli szabályszerű egyenruhában, sisakkal és övvel junius hó 11-én délután 3—7-ig tartozik a győri tűzoltólaktanyában jelentkezni. Akinek egyenruhája vagy felszerelése nincs, annak a tanfolyamparancsnokság bocsájt rendelkezésre. A jelentkező tartozik zárható katonai ládát vagy bőröndöt magával vinni. A kiküldésről a vármegye tűzrendészen felügyelője értesítendő. Kaposvár, 1933. május 16-án. Stephalch Pál alispán. Hivatalos másolat a 6034/10—1933* alispáni számhoz. A m. kir. belügyminiszternek 212.000/933. B. M. számú körrendeleté. A hastífusz (hasi hagymáz) elleni védekezés. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, Budapest székesfőváros kivételével.) A hastífusz (hasi hagymáz, typhus abdominalis) hazánk egyik legveszedelmesebb fertőző betegsége, amely úgy a megbetegedések nagy halálozási arányssámánál, mint a fertőzés rendkívül könnyű voltánál fogva közegészségügyünk egyik legnagyobb ártalmát jelenti. Ez a- rendkívül kedvezőtlen helyzet az 1932. évben még nagy mértékben súlyosbodott, amennyiben ennek az évnek folyamán hastífuszban közel háromszor annyian betegedtek meg, mint az előző években. A hastífusz fertőző csirái leginkább étellel vagy itallal, a szájon keresztül jutnak a szervezetbe. Az étel- és italnemüeket pedig részint a hastifuszbitegségben szenvedő, részint a betegségből már kigyógyult oly egyének fertőzik, akik a betegség kórokozó csiráit gyógyulásuk után is hosszú időn keresztül magukban hordják, az u. n. bacillus- gazdák. Az ilyen egyének ürülékei óriási számban tartalmazzák a fertőzést okozó csirákat, amelyek részint szennyes kéz vágy ruhanemű, részint az ilyen ürüléket ellepő legyek közvetítésével kerülnek azután az élelmiszerekre. Ritkább az az eset, hogy a helytelenül megépített árnyékszék fertőzött tartalma a közelfekvő kútba szivárog és annak vizét megfertőzve, terjeszti e ragályos betegséget. A fenti esetek különösen olyan helyeken fordulnak elő nagyobb számban, ahol az ürülékanyagok eltávolítására megfelelő csatornaberendezés nincs és ahol az emberi ürülék befogadására helyesen megépített árnyékszókek hiányoznak. Miután e fertőző betegség száma az 1932. év folyamán a fokozottabb elővigyá- zati intézkedések ellenére oly nagy mértékben emelkedett, hogy tartani lehet a betegségnek még nagyobbfoku elterjedésétől, illetőleg járványszerű kitörésétől, oly intézkedésről kell gondoskodnom, amely a betegség terjedésének meggátlására megfelelőnek tekinthető. Ezért a közegészségügy rendezéséről
