Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1933. (52. évfolyam 1-53. szám)
1933-05-11 / 19. szám
114. oldal. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 19. szám. kát a bérbeadók (szállásadók) kötelesek az üdülőhelyi bizottság pénztárába 24 órán belül befizetni. Á be nem fizetett üdülőhelyi dijakat közadók módjára kell behajtani. Az üdülőhelyi bizottságnak a hatósági biztos láttamozásával ellátott üdülőhelyi dijtartozási kimutatása végrehajtható közokirat. 7. Az üdülőhelyi dij fizetése alól mentesek az állandó lakosok, a 6 éven a- lóli gyermekek, legfeljebb két házi cseléd, a szünidei gyermektelep kezelésével megbízottak és azok gondozása alatt álló gyér mekek, a táborozó cserkészek.és leventék, végül azrk akiket az illető üdülőhelyre bármely hatóság ingyenesen beutal. 8. Az üdülőhelyi dij felét fizetik a 6 éven felüli, de 14 éves kort bezáróan be nem töltött gyermekek. A villatulajdonosok pedig átalányt fizetnek, amelynek mértékét üdülőhelyenkint az üdülőhelyi bizottság javaslatára a törvényhatóság első tisztviselője állapitja meg. 9. Az üdülőhelyi dij fizetése szempontjából családtagoknak kell tekinteni a családfő és feleség le- és felmenő rokonait, a családfő és feleségének testvéreit, ha a családfővel állandóan közös háztartásban élnek, a családfő örökbefogadott nevelt gyermekeit, a családfő örökbefogadó szüleit és testvéreit, ha ezek a családfővel közös háztartásban élnek, 10. Az üdülőhelyi dijak jövedelméből legföljebb 10 százalék illeti meg a B. I. B.-oí. A B. I. B. eseiről-esetre határozza meg azt, hogy az üdülőhelyi dijakból e határon belül milyen százalékot, vesz igénybe. Erre vonatkozó határozata ellen a m. kir. belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. Az üdülőhelyi dijak fennmaradó jövedelmét az üdülőhely többi bevételeivel együttesen kell kezelni és elsősorban az üdülőhely fentartását, emelését és fejlesztését szolgáló olyan berendezések létesítésére, olyan kiadások fedezésére kell fordítani, amelyek az üdülőhely látogatóinak kényelmét, szórakozását és a telep szépítését mozdítják elő. 11. Olyan berendezések költségei, amelyek csakis az üdülőhely tulajdonosának (bérlőjének), a szállásadóknak (szálloda, panzió), vagy a háztulajdonosoknak előnyét szolgálná, az üdülőhelyi díjból nen szabad fedezni. 12. Ha az üdülőhelyi dijat olyan kiadások fedezésére is felhasználnák (seper- tetés, szemétkihordás, stb.), amelyek természetüknél fogva részben az előbbi pontban említett érdekcsoportok feladatai és azoknak javára is szolgálnak, a felsoroltak e közérdekű kiadásokhoz megfelelő arányban tartoznak hozzájárulni. Megegyezés hiányában a fürdőbiztos, mint elsőfokú közigazgatási hatóság hoz határozatot. Az üdülőhely költségvetése és zárszámadása 12 §. 1. Az üdülőhelyi bizottság évente augusztus hó végéig készíti el az üdülőhely költségvetését. A költségvetésbe az üdülőhely összes jövedelmeit teljes egészükbe kell felvenni, különösen azüdülőhelyi dijakat és a belügyminiszteri intézkedés alapján a házadó után befolyó községi pót- adó megfelelő részletét. A költségvetésben kell előirányozni az üdülőhely fentartására, a látogatók kényelmét és szórakozását célzó intézmények létesítésére az üdülőhely általános emelésére és szépítésére szolgáló közcélú összes kiadásokat. Nagyobb intézmények létesítésénél 1 évi részletet kell a költségvetésbe beállítani. Kölcsön felvé- lelét, lehetőn mellőzni kell, a házadó után befolyó községi pótadó részletét azonban a m. feir. belügyminiszternek és a m. kir. pénzügyminiszternek előzetes engedélye