Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1932. (51. évfolyam 1-53. szám)

1932-06-16 / 24. szám

142. oldal. SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 24. szám. sen szabadságvesztés-büntetésre ítélik a hi­vatalvesztés kimondása nélkül, 5. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül (66. §. (3) bekezdés) állan­dóan Magyarország határain kívül tartóz­kodik, 6. ha a nyugdíjazás után kiderül, hogy a nyugdíjazott még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szol­gálat kötelékéből elbocsájtassék. Ily esetek­ben a beszüntetést a fegyelmi hatóság, a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazásával, mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani) s a nyugellátást nem lehet be­szüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el, 7. ha a nyugalombahelyezés után már a nyugdíjazás időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi ha­tóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalma­zása mellett mondja ki, 8. ha a nyugalomba helyezett meghal. 9. ha a nyugalomba helyezett újból vár­megyei, vagy községi szolgálatba, illetőleg e szolgálatokkal viszonosságban álló tényleges szolgálatba (14. §.) lép. (2) A jelen §. 1., 2. és 5. pontjában fel­sorolt esetekben a nyugellátást csak időle­gesen kell beszüntetni és azt újból folyósí­tani lehet azon hónapot követő hó 1-től kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok amely miatt a nyugellátás beszüntettetett, de a múltra nézve nyugellátást utólag sem lehet folyósítani. A 4. pont alatt említett esetben a nyugellátást csak a szabadságvesz­tés-büntetés tartamára kell beszüntetni. A 3., 6., 7., 8., és 9. pontokban felsorolt ese­tekben a nyugellátást egész összegében és véglegesen kell beszüntetni. (3) Egyáltalában nem kell beszüntetni a már folyósított nyugdíjat abban az eset­ben, ha a nyugdíjas havidíj élvezete mellett alkalmaztatik újból. A havidíj élvezete mel lett alkalmazott nyugdíjas ezután az alkal­maztatása után nyugdíjra igényt nem tarthat. , e) A volt alkalmazott özvegyének nyugdíja. 25. §. özvegyi nyugdíj. (1) A vármegyei és községi alkalmazott özvegyét özvegyi nyugdíj illeti meg, ha férje legalább öt évi beszámítható szolgálat után tényleges szolgálatban vagy nyugdíjas álla­potban halt meg, feltéve hogy: 1. az özvegy férjével a tényleges szol­gálati ideje alatt, vagy azt megelőzően lépett házasságra, 2. a férje a házasság megkötésekor még nem volt 57 éves, 3. a házasságot legalább 3 hónappal a férj halála előtt kötötték és 4. az özvegy férjének halála idejében ezzel együtt élt. (2) Igényt tarthat azonban az özvegyi nyugdíjra az az özvegy is, 1. akinek férje a házasságkötéskor már nyugdíjas volt ugyan, de a házasság követ­keztében a tényleges szolgálat alatt született gyermekük törvényesíttetett, vagy ha a nyugdíjas férj a házasságkötéskor még nem volt 60 éves, sem nyugdíjazásakor beszá­mítható javadalmazásával egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be és a házasság megkötése után a tényleges szolgálatban újra alkal­maztatván, még legalább 3 évig szolgált, 2. akinek tényleges szolgálatban állott férje a házasságkötéskor 57 évesnél idősebb volt ugyan, de házasságukból gyermek szár­mazott, vagy házasságuk következtében gyermekük törvényesíttetett, vagy a férj a házasság kötése után még legalább 3 évig szolgált,

Next

/
Thumbnails
Contents