Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)
1931-06-18 / 25. szám
25. szám. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 175. oldal. amidőn 100 év előtt igy fejezte ki, adta meg az iskolánkivüli népművelés örök érvényű programját. „Egyesült erővel iparkodjunk azon, Hogy Magyarországon egy ember se legyen Kenyér és ruházat nélkül, fedél és Szakismeretek nélkül És az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze." A nm. V. K. Minisztérium 882—4/1931. VIII. f. sz. rendeletével azt kívánja, hogy a népművelés belső fejlesztése, eredményének fokozása és határozott célkitűzésének szolgálatába való állítása érdekében több évre szóló munkaterv készítessék. Evégből a jövő három évre érvényes munkatervet kell összeállítanunk. Ezen három mindegyik év terve magában is önálló ugyan, de a következő évek programjával belső összefüggésben van s azoknak folytatását, kiegészítését képezi. Hogy a ifent jelzett rendelet szellemében elkészíthessük a három éves tervet, tekintetbe kell vennünk vármegyénk kulturális álapotát, következményeit, össze kell foglalnunk azokat a főbb szempontokat, amelyek irányt szabnak a három éves népművelési időszak munkatervének. Ez idő szerint az iskolánkivüli népművelés súlypontjában a világszerte uralkodó gazdasági válság és az azzal szorosan összefüggő anyagias felfogás előtörése, az anyagi célokért való küzdelem az élet homlokterére való állítása, az erkölcsi világnézet háttérbe- szoritása, az önzés, a szegénység áll az egyik oldalon, a másikon a szebb, a jobb, az igazibb élet után vágy, a felébredt életösztön, élni akarás, amely nem engedi, hogy az élet nagy terhe alatt szinte roskadozó népünkből kivesszen a jövőbe velett remény, bizalom. A jelen ecsetvonásaitól szint kapott helyzetkép, alapját képezi a múltba gyökeredző még mindig nagyfokú analfabétizmus és az a tény, hogy Somogybán a népgazdasági, egészségtani és egyéb igen hasznos ismeretek hiánya, az erkölcsi és esztétikai érzék fogyatékossága, ebből kifolyólag a nemzeti célok, eszmények, törekvések iránti kevés megértés és áldozatkészség, itt-ott a nemzetköziség gondolkodásának térhódítása, a társadalmi osztályok közötti szociális ideg- feszültség, az átkos egyke, a vármegye egyes részein élő idegen ajkú polgártársainknak a nemzeti kultúrával való áthatásának a szükségessége az a váz, amelyen felépülhet az iskolánkivüli népművelési tevékenység kerete, az 1931—33. évi munkaterve. Az első év teendői közé felvehető az 1930. év végével végzett népszámlálás alkalmával kimutatásba gyűjtött 15 éven felüli analfaoéták oktatása. Ezek száma ez idő szerint 21.030-re tehető. Ha azonban azzal a körülménnyel számolunk, hogy ezen számnak a 2/3-a 40 éven felüliekre esik, akiknek írni, olvasni, számolni taníttatása már nem sok sikerrel kecsegtet, úgy 7000 analfabéta jöhet számításba analfabéta tanfolyamok rendezése szempontjából. Ezt a munkát az 1931—32. tanévben szeretnénk elvégezni, ezután — reméljük — a népművelési munka szempontjából minden nagyobb jelentőségét Somogybán — elfogja veszíteni az analfabétizmus kérdése. Ez év főtörekvését, főcélját fogja képezni a népünk gazdasági irányú kiművelése, ezért a múlt évekhez hasonlóan rendezünk nagyobb számú gazdasági vándor- tanfolyamot, továbbá oda fogunk hatni, hogy az ismeretterjesztő előadássorozatok, a népművelő tanfolyamok munkatervében jelentős számmal ilyen természetű előadások szerepeljenek s igy az oly sok nehézséggel küzdő, a kor következményeivel, a termelés modernizálásával, gazdaságok racionálásával, a munka mechanizálásával csak üggyel-baj- jal lépést tartani tudó népünk szakértő embertől tanulhasson, ismerje meg a gazdálkodás időszerű és életbevágó kérdéseit és
