Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)

1930-02-27 / 9. szám

9. szám

SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA

67. oldal

B) Rendszeres ellátás.

a) Az alkalmazott nyugdija.

10. §■

Az alkalmazott igénye nyugdíjra.

(1) Az alkalmazottnak nyugdíjra nyílik igénye, ha a naptár szerint számítva — legalább — 9 évet 6 hónapot és 1 napot töltött beszámítható szolgálatban. Kivételt képeznek azok a községi alkalmazottak, akik az 1926. évi 62.000 B. M. számú körrendelet alapján létszámcsökkentési állományba helyeztettek; ezek csak tiz évi tényleges (efek- tiv) szolgálat után kaphatnak nyugdijat.

(2) Az alkalmazott kívánhatja nyugalomba helyezését, ha:

1. olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amely őt szolgálatának további ellátására véglegesen vagy huzamosabb ideig képtelenné teszi, vagy

2. a beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte, vagy

3. hatvanadik életévét betöltötte.

(3) Az alkalmazott nyugalomba helyezését kívánsága ellenére is el lehet rendelni, ha: a) az 11 vagy 2. pontban említett feltételek valamelyike bekövetkezett, vagy b) az alkalmazott állását törvényesen megszüntették, vagy c) az alkalmazottat az általános tisztujitáskor nem választották meg, vagy d) az alkalmazott hatvanötödik életévét betöltötte.

(4) Aki a beszámitható javadalmazással egyenlő nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét hadiévek (17. §.), esetleg milleniumi vagy jubileumi évek (55. §.) hozzászámításával tölti be, csak abban az esetben lehet nyugalomba helyezni, ha azt az érdekelt alkalmazott kifejezetten kéri, vagy ha azt a minisztertanács engedélyezi.

11. §•

Teljes szolgálat esetén betöltött évek számíthatókA beszámitható javadalmazással egyen lő nyugdíjra igényt adó szolgálati idő kiszámításánál (40. §.) a 35., illetőleg 40. évet csak abban az esetben lehet számításba venni, ha azt az alkalmazott teljesen kitöltötte, vagyis olyan esetekben a 6 hónapot meghaladó töredékével nem lehet egész évnek számítani.

12. §.

A nyugdíj megállapításának alapja.

Az alkalmazottat megillető nyugdijösz- szeg megállapításának az alapja a beszámitható szolgálati idő és a tényleges szolgálatban legutoljára élvezett beszámitható illetmény.

13. §.

Beszámitható szolgálati idő.

(lj A nyugdíj összegének megállapítása szempontjából beszámitható az a szolgálati idő, amelyet a 48. életévet betöltött alkalmazott a 4. §-ban megjelölt minőségben törvényhatósági, vagy községi, vagy ezekkel egyenlő tekintet alá eső (14. §.) alkalmaztatásban, a szolgálat megkezdése napjától, illetőleg ha az nem bizonyítható, az első hivatali eskü letételének napjától annak a hónapnak a végéig megszakítás nélkül tényleges szolgálatban, töltött, amelyben a szolgálat alól felmentették, vagy amelyben szolgálata tényleg megszűnt.

(2) Az az idő, amelyet valaki rendszeresített állandó állásban, továbbá nem rendszeresített állásban, vagy dijnoki minőségben, a községnél pedig helyettes minőségben tényleges szolgálatban töltött, beszámít, ha az illető ilyen minőségből közvetlenül jutott a végleges alkalmazásba. A tiszteletbeli minőségben eltöltött idő akkor sem vehető számításba, ha az illető ez idő alatt is tényleges szolgálatot teljesített.

(3) A szolgálati idő megszakításának nem számit:

a) az a megszakítás, amely 30 napon nem terjed túl;

b) a szabadságon töltött idő, ha az 5 évet nem haladja meg;

c) a rendelkezési állapotban töltött idő;

d) a felfüggesztés alatt töltött idő;

e) a nyugdíjas állapotban töltött idő;

f) községi közigazgatási tanfolyamon töltött idő.

(4) A 30 napot meg nem haladó megszakítás tartama, továbbá a szabadságon vagy a rendelkezési állapotban eltöltött idő