Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)
1930-01-23 / 4. szám
16. oldal. SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 4. szám menetének biztosítását a T. 30. §-a, a tanácskozás és a határozathozatal körüli eljárást a T. 28. §-a szabályozza. 6. §. Az előző évi zárszámadást a májusi, a jövő évi költségvetést az augusztusi közgyűlés tárgyalja. 7. §. A zárszámadás és költségvetés általánosságban és részleteiben csak együtt tárgyalható. A szólásra jelentkezőket a közgyűlés elnöke által kijelölt jegyző felírjál cs a jelentkezés sorrendjében a tárgy mellett és ellene szólókat felváltva szólásra hívja fel. Egy-egy bizottsági tag a tárgyhoz csak egyszer szólhat hozzá. A hozzászólás időtartama legfeljebb egy óra, s többszöri hozzászóláshoz az elnök indítványára a közgyűlés adhat angedélyt. Az indítványozó zárszó jogán másodszor is felszólalhat, amely esetben a felszólalás 20 percnél tovább nem tarthat. Ha a vita a négy órát meghaladja, az elnöknek vagy bármely bizottsági tagnak indítványára a törvényhatósági bizottság egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a zárszámadás vagy költségvetés tárgyalását berekeszti. A vármegye alispánja, a vármegyei főjegyző, az előadók és a vármegyei számvevőség főnöke bármikor és akárhányszor a vita berekesztése után is felszólalhatnak. A felszólalásuk nincs időtartamhoz kötve, de a fentebb megállapított négy órás vita időtartamba az általuk igénybevett idő nem számítható be. A tárgyalás folyamán azonnal felszólalhatnak, akik magukat személyükben megsér- tettnek vagy szavaikat félremagyarázottnak találják, végül azok is, akik a tanácskozási szabályokra hivatkoznak. Az elnök a felszólalást a zárszámadás, illetve költségvetés letárgyalása utáni időre halaszthatja. A felszólalás időtartama legfeljebb 10—10 perc. A vita bezárása után a kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. A kérdés feltevéséhez 4 tag hozzászólhat. A felszólalás időtartama legfeljebb 10—10 perc. 8. §. A szavazás rendszerint felállással, vagy ülve maradással történik, kétely esetén az elnök ellenpróbát alkalmazhat. Szavazat- egyenlőség esetén az elnök dönt. Az elnök á határozatot az egyszerű szótöbbség szerint állapítja meg és hirdeti ki. A névszerinti szavazást a közgyűlés elnöke elrendelheti, de köteles azt foganatosítani, ha névszerinti szavazást 10 jelenlevő tag a vita bezárásáig Írásban kívánja. 9. §. Szavazólapokkal kell szavazni mindazokban az ügyekben, melyekben egyes jogszabályok a titkos szavazást rendelik el. Szavazni csak azokkal a szavazólapokkal lehet, melyeket a vármegye alispánja állíttat elő és ad ki. Köteles azonban gondoskodni arról, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok a szükséges számú üres szavazólapokat a köz- jgyülésti (meghívóval együtt megkapják és arról is, hogy szavazólap a közgyűlés napján elegendő mennyiségben álljon a bizottság rendelkezésére. Végül a vármegye alispánjának kötelességévé tesszük, hogy szavazólapokat a közgyűlés megkezdése előtt legalább 48 órával a nála jelentkező törvényhatósági bizottsági tagoknak (pártcsoportok vezetőinek) belátása szerinti mennyiségben bocsássa rendelkezésére. 10. §. A T. 31. §-a szerint a közgyűlések nyilvánosak. A hallgatóság a közgyűlési terem karzatain helyezkedhetik el. A tanácskozási terembe belépő jeggyel csak bizottsági tagok léphetnek be. A belépő jegyekről és azok ellenőrzéséről az alispán gondoskodik. II. RÉSZ. A kisgyülésről. 11. §. A törvényhatósági kisgyülés választott tagjainak számát 898/36.025/1929. kgy. számú vármegyei szabályrendelet állapítja meg. 12. §. A törvényhatósági kisgyülés elnökére nézve e szabályrendelet 3. §-ának rendelkezései irányadók. 13. §. A kisgyülés évenként 12 rendes ülést tart, havonként egyet-egyet. A havonként tartandó kisgyülések pontos határidejét a decemberi rendes kisgyülés állapítja meg a következő évre és erről az elnök a tagokat értesíti. 14. §. A kisgyülés határozatait, illetve javaslatait a szavazatra jogosult tagok egyszerű szótöbbsége szerint hozza meg. A szavazás felállással, vagy ülve-maradás- sal történik.
